Sziasztok!
:)
Nos, nem is tudom,
mit mondhatnék, de, ha már úgyis én teszem fel drága írónőnknek a részeket,
ameddig ő távol van, szeretném megragadni az alkalmat itt is, hogy gratuláljak
neki a megnyert novellaverseny miatt! :) Bizonyára ő is majd részletesen be fog
Nektek számolni róla, de nem is szaporítom tovább a szót; jó olvasást
mindenkinek! :)
Ölel Titeket, kriszty96 <3
~Victoria Jones~
Kimondtam. Ez az egy igazán egyszerű
mondat villogott a fejemben, akár egy óriási kivetítő neonfénye
a sötét éjszakában. Innen már nincs visszaút, hisz hogyan is
lehetne, ha egyszer elhagyta a számat az a picike szó, miszerint
szeretem. Feltétel nélkül és visszavonhatatlanul, ebben az egyben
biztos vagyok. Viszont rengeteg kétség égeti a szívemet, mert nem
tudom, hogyan is működhetne ez az egész. Az egy dolog, hogy a
szerelem erős, na de a kényszer, miszerint le kell adnom a cikket
és segítenem kell a bátyámat és Samet? Most mondhatnátok azt,
hogy Zayn gazdag és biztos adna, de én ezt az egyet teljes
mértékben el akarom kerülni. Amit még a szegénységnél is
jobban gyűlölök, az a másoktól való függés. Kiskorom óta
arra vártam, hogy felnőtt legyek, vagyis szabad és önálló.
A nap pár fénysugara besütött az egyik rácsos ablakon, pontosan a szemembe világítva. Égette a
pupillámat, így hunyorogni kezdtem, de nem segített túl sokat.
Óvatosan leszedtem magamról Zayn óvó karjait és felültem, majd
körülnéztem az egérlyuk nagyságú cellában. Hogy történhetett
mindez? Sosem gondoltam volna, hogy én valaha egy börtönben fogok
felébredni, ehhez én mindig is túl visszafogott voltam. Na jó,
nem túlzottan, de éppen eléggé ahhoz, hogy elkerüljem a hasonló
helyzeteket. Egyik kezemmel megdörzsöltem a szememet és ásítottam
egy hatalmasat, amikor is egy rendőrtiszt jelent meg a kiélesedett
látóteremben. Kezében egy hatalmas kulcscsomót lengetett, amivel kinyitotta a cellánk ajtaját.
- Keltse fel a barátját, aztán
mehetnek. Jöttek magukért – lökte nekem a szavakat, mintha egy
körözött bűnöző lennék, de nem izgatott túlzottan. A
bunkóságánál sokkal jobban foglalkoztatott a tény, hogy jöttek
értünk. Vajon ki? Én senkit sem hívtam fel tegnap este és
tudtommal Zayn se. Visszafordultam a még édesen alvó fiúhoz és
megsimogattam az arcát, finoman, hogy felébredjen tőle. Szemhéja
mozogni kezdett, így bár nem nyitotta ki sötétbarna szemeit,
tudtam, ébren van.
- Ébresztő, mehetünk haza –
pusziltam meg az arcát, mire kipattantak szemei, és pont mikor
felálltam volna mellőle visszarántott és ráestem. Szorosan
ölelt, mint aki egy másodpercre sem szeretne elengedni. Szívesen
maradtam volna még, de bűzlöttem, a hajam úgy állt a fejemen,
akár egy szénaboglya és ez nem volt túl kellemes.
- Wc szagom lett ettől a helytől,
na meg a nedves ruháimat is át kéne vennem. Siess! – húztam
fel végül a földről és kirángattam arra a folyosóra, ami kivezet az
épületből. Hirtelen sikítozásra lettem figyelmes, csak később jöttem rá, hogy ezt az éles hangot én adtam ki magamból, mivel valaki
felvett a hátára és megpörgetett a levegőben. Ha lett volna már
valami a gyomromban, tuti kihánytam volna az egészet, ezért
örülhetünk, hogy itt még kaját sem adnak az embereknek.
- Illatod, mint a rózsáé – tett
le Hazza és befogta az orrát, mire belebokszoltam a vállába. A
fiúk csak jót nevettek ezen a kicsike közjátékon, de aztán
borús lett a hangulat, hiszen egy vörös fejű ember közeledett
felénk. Ha jól sejtem ő lehet Paul, a fiúk menedzsere és most
jól le lesz ordibálva a fejünk.
- Hogy? Mégis hogy a picsába
képzeltétek ezt? Szerencsétek, hogy az egyik haverom felhívott,
mielőtt kiadták volna az újságok – csapott mérgesen a
tenyerébe, ami nagyon megijesztett. Homlokán kidülledt egy vaskos
ér, már-már attól féltem szétrobban – A média már rég
ezen csámcsogna, ha nem beszélek a fejükkel. Legközelebb a
golyóid nélkül kelsz fel Malik, megértetted? - az említett fülét farkát maga alá húzva bólogatott, minden ellenkezés nélkül,
hisz semmi értelme sem lett volna. A férfinak igaza volt, a média kiforgatná
a dolgokat és sokáig azon rágódna mi is van köztünk, hisz én
már csak tudom. A sikersztoriért bármire képesek egyesek – Na
és maga – fordult felém és mutatóujját nekem szegezte – Nem
tudom ki vagy, és mi közöd van a srácokhoz, de nem szép dolog
bajba sodorni őket. Egy apró hülyeség és mennek a süllyesztőbe.
Ilyen a show biznisz... – jött egy alapos fejmosás arról, mennyire
felelőtlenek voltunk. Már nagyon rég nem beszéltek velem ilyen,
hogy is mondjam, apáskodó hangnemben. A monológja végére
bemutatkoztam és elmeséltük mi is történt, végül megölelt és
eltűnt, tovább tárgyalni a fiúk karrierjével kapcsolatos
ügyekben.
***
Paul sietős távozása után mi is egyből elhagytuk a nyomasztó helyet. Egy hatalmas kocsival hajtottunk el a
házamig. Először nagyon nem akartak
belemenni, de a nyomós érveim, miszerint szükségem van ruhákra
meg hasonló dolgokra bejöttek. Amíg én a fürdőszobában
szépítkeztem, a fiúk megbeszélték a buli részleteit, mert ha
még nem említettem volna Lou kitalálta, hogy meg kell ünnepelnünk
az első sittes élményünket.
- Imádni fogod a lányokat –
mesélte Niall, amikor épp belépem hozzájuk a konyhába. Teljesen
otthon érezték magukat. Niall egy nutellás kenyeret majszolgatott, Zayn
kávét főzött, Harry és Louis feltették a lábukat a pultra,
miközben Liam az utolsó üres széken telefonált, gondolom a
barátnőjének.
- Azt mondod? - húztam fel az egyik
szemöldököm, végül helyet foglaltam a barátom ölében és
végre megcsókoltam. A fülébe súgtam, hogy szeretem, mire ő is
hasonló képen tett – Na és vajon ők engem? - tettem fel a
fejemben megfogalmazódott kérdések egyikét, szinte csak magamnak. Úgy hallottam Zayn
előző barátnője nagyon jóban van velük, ami egyenlő azzal,
hogy engem utálni fognak. Nem nagyon adok mások véleményére, de
mégis ki szereti, ha elítélik anélkül, hogy igazán ismernék?
Senki.
- Gyanúsak vagytok nekem! Ti most
együtt vagytok? Mármint együtt együtt? - húzta kaján vigyorra
a száját Harry, mire Zayn alig érezhetően megfeszült alattam.
Nem szólt egy szót sem, inkább arra várt, hogy én válaszoljak.
Egy pillanatra lehunytam a szemeimet és gyorsan átfuttattam minden
érvet és ellenérvet az agyamban.
- Igen, mert szeretem – fura volt
ezt másoknak is bevallani, de egyben nagyon jó érzés is, hisz
szó szerint megkönnyebbültem tőle. Arról nem is beszélve, hogy
Zayn nem ellenkezett egy másodpercig sem, sőt. Szorosan magához
húzott és puszikkal halmozott el, ezzel bebizonyítva, hogy nem
tart cikinek a haverjai előtt. A többiek aranyosan gratuláltak
mindkettőnknek és ők is megölelgettek, mintha már is a
„családjukhoz” tartoznék. Még életemben nem kaptam ennyi
szeretet.
***
A csajok egy órával azután érkeztek
meg, miután mi hazaértünk, így minden, vagyis a legtöbb dolog
már elő volt készítve egy igazi házibulihoz. Pár zacskó harapnivaló, piros poharak és pia dögivel. Körülbelül
harminc embert vártunk, akik közül szinte senkit sem ismertem, de
szerencsére én is hívhattam pár barátot. Mivel mindössze két
igazi barátom van, nem volt nehéz dolgom, csak a csajoknak kellett
szólnom, meg Tommynak és Samnek. A TV melletti szekrényből
szedegettem ki a lemezeket, amikre Zaynnek szüksége lesz, amikor
valaki kopogott az ajtón.
- Fiúk – kiabáltam teli
torokból, de egyikük sem volt hajlandó letolni a seggét az
emeletről, ahol épp rendbe szedték magukat. Lehet, hogy néha
tényleg rosszabbak még nálam is. Kicsit elmosolyodtam a
felismerésen, végül egy hatalmas sóhaj kíséretében
elvánszorogtam az ajtóhoz.
- El sem hiszem, hogy tényleg itt
vagyok – ugrott a nyakamba Tara, míg Mily csöndben meglapult a
háttérben. Vicces, kettőjük közül inkább Emily az, akit
rajongónak lehetne nevezni, mégis Tara volt odáig a boldogságtól.
Már épp megkérdeztem volna tőle, mi lelte, de akkor megjelentek
a többiek és egyesével bemutatkoztak nekik. Amikor kezet fogott
Eleanorral, majdnem elájult, így rájöttem kiért is rajong ő
valójában. Hogy ez nekem miért nem esett le egyből?!
- Parti van emberek – ölelt
magához Niall és a kezemnél fogva elrángatott a táncparkettig,
ami jelenleg a nappali teljes egésze volt, mivel minden bútort
kipakoltunk belőle. Zayn csak megcsóválta a fejét és felmászott
a Dj pulthoz, máris elkezdte keverni a számokat. Meg kell hagyni,
nagyon tehetséges. Körülbelül fél óra múlva már tele volt a
ház és a hatalmas tömegben teljesen eltűntek a számomra ismerős
emberek. Kicsit elveszettnek éreztem magam, de akkor Hazza a
konyhába rángatott és a kezembe nyomott egy neon zöld színű
löttyöt. Felhúzott szemöldökkel bámultam rá, de ő csak
biztatott, hogy igyam meg, végül beadtam a derekam. Egy
vállrángatás közepette egy húzásra kiittam a kémcső alakú
poharat. Testemet elöntötte a melegség, ahogy végigégette a
torkomat a kivi ízével keveredő tömény alkohol. Hangulatom egy
csapásra oldottabb lett és Harryvel kézen fogva rohantunk vissza
a nappaliba. Ugrándoztam és énekeltem, míg végül egy kar
fonódott körém.
- Hiányoztál – arcát belefúrta
a nyakamba, én pedig gyorsan megfordultam és átkaroltam a
fejénél. Bár egy elég pörgős szám szólt éppen, mi mit sem
törődve vele, szinte lassúztunk. Testünk egyszerre mozgott, és
talán a heves érzelmeim miatt, vagy a pia hatására, de nagyon
megkívántam. Képes lettem volna ott helyben leteperni, mit sem
törődve a többiekkel. Mintha olvasott volna a gondolataimban,
megfogott a kezemnél fogva és az emelet felé kezdett húzni. Vagy
hússzor elhangzott a számból az a szó, hogy bocsi, míg végre
elértünk a lépcsőig, hisz mindenkit arrébb löktünk, aki csak
az utunkba került. Hirtelen felkapott a karjaiba és úgy
tettük meg a hátra lévő pár lépcsőfokot. Szorosan kapaszkodtam
a nyakába, mert attól féltem, hogy leesünk, de szerencsére ez
nem történt meg, mert nagyon vigyázott rám. Beérve a szobájába
azonnal kulcsra zárta az ajtót, tanulva az előző hibánkból,
amikor is óvatlanok voltunk és a fiúk ránk nyitottak. Immár
zavartalanul élvezhettük egymás társaságát. A nyakamat
szívogatta, miközben a jóleső érzés hatására hátra hajtottam
a fejem. Hosszú, barna hajam leomlott a hátam mentén. Remegve
nyúltam az övcsatjához, sokáig tartott, mire végre ki tudtam
kapcsolni. Bénázásom megmosolyogtatta, végül átvette az
irányítást. Pár másodpercen belül lekerültek rólunk a
feleslegessé vált ruhadarabok, így meztelen testeink egymáshoz
simultak, mintha egy kirakós két összeillő darabkája lennénk,
mintha ő lenne a másik felem. Gyengéden, mégis vadul dobott az
ágyra. Teljes testével felém tornyosult, barna szemeiben ott
csillogott a mindent elsöprő vágy, mégis visszafogta magát.
Testét beborította pár érdekes tetoválás, amin végighúztam
ujjbegyeimet. Beleborzongott az érintésembe, ajkai ismét az
enyémeket keresték. Egy percre sem váltunk el egymástól és
akkor megtörtént. Kezeimmel megmarkoltam a lepedőt, testem ívben
megfeszült a kéj hatására. Úgy éreztem a fellegekben vagyok. Lentről kissé felhallatszott a zene pörgős üteme, így Zayn, mintha csak táncolnánk, így mozgott bennem, ahogy a ritmus diktálta. Ajkaim sokszor ismételték el nevét, mintha egy ima lenne, egy fohász és esedeztem azért, hogy sose legyen vége. Nem beszéltünk feleslegesen, hisz szavak nélkül is pontosan értettük, mit szeretne a másik. Kezeim elengedték a lepedő durva anyagát és inkább a felettem elhelyezkedő fiú testén barangoltak, miközben számmal apró puszikat leheltem nyakára, vagy éppen oda, ahol értem...
Kimerülten hajtottam rá, kissé
izzadt fejemet, arcom a mellkasán pihentettem. Hallottam szívének
heves dobogását, ami egy ütemet vert az enyémmel.
- Szeretlek – puszilta meg az
arcom, amibe éreztem, hogy belepirulok. Még mindig hihetetlen volt számomra az őszinte törődése és az irányomba generált érzéseinek valósága.
- Szeretlek – mondtam ki én is
már sokadjára ebben a két napban. Zayn egy egyszerű mozdulattal
magunkra terítette a takarót, szemeim ólom nehézségűekké váltak és bármennyire is próbálkoztam az ébren maradással, a fáradtság úrrá lett a testem felett és elaludtam a karjaiban.
Drága Csillag!
VálaszTörlésHát, ez valami elképesztő *.* Annyira rossz volt olvasni, hogy Tori még mindig kétségek között lebeg annak ellenére, hogy kimondta mit is érez a fiú iránt. Tudom, hogy fontos egy munka és a megélhetés az életben, de szerintem én a szerelmet pártolnám. Ami valljuk be bizonyára következményekkel is járhatna, de azt hiszem, én vállalnám őket. Remélem, hogy a mi főhősnőnkben is lesz annyi mersz, hogy Zayn mellett marad minden cseppnyi szomorúság és vacillálás gondolata nélkül. Harry és az illat „fóbiája” megmosolyogtatott. :) Annyira szeretem, ahogyan a szomorú helyzetek mellé idill együttléteket és vidám cselekményeket is be tudsz illeszteni! :) A menedzsertől pedig kiakadtam, holott teljes mértékben igaza van, csak olyan hamar letámadta, mondjuk jogosan. Viszont nagyon tetszik, hogy ilyen talpraesett karakternek formáltad meg, a fiúk nagyon jól jártak vele. Olyan jó volt olvasni, hogy a fiúk előtt is felvállalták a kapcsolatukat és egyben meghitt pillanatok közé is sorolnám. És a vége egyszerűen fantasztikus *.* Nagyon örülök annak, hogy a kapcsolatuk már ezen a szinten van és remélem még sok boldogságban lesz részük, amit együtt, közösen élnek majd meg. Ez a fejezet vicces, romantikus és meghitt is volt egyben, s már nagyon várom, hogy tovább olvashassam ezt a nagyszerű történetet! :)
Milliószor puszillak és szorosan ölellek! <3 szeretlek és már nagyon, de nagyon hiányzol! <3
Drága Kriszti <3
TörlésJesszus, megint egy hatalmas és sokat mondó komment, már esküszöm félek, hogy rövidebb fejezeteket írok annál, mint amekkora véleményeket te. Nagyon szépen köszönök mindent, és magam sem hiszem el, hogy megnyertem azt a bizonyos versenyt. Igen, a novellát majd itt is közzé fogom tenni, hiszen érdekelne az olvasóim véleménye is. Harry illatfóbiája XD te szereted a büdi embereket? XD akkor nem fogok fürdeni és megmutatom milyen az :DD
Remélem rózsa illatúnak fogsz találni :D <3 Kell egy kis bizonytalanság, hiszen a főhősnőnk már csak ilyen. Nem tudja eldönteni mit is akar, hogy munka vagy szerelem és én is vacillálnék a helyében, mivel nehéz döntés. A szerelem az szerelem, de ki tudja meddig tartana, hisz több millió féltékeny rajongó utálná, ahogy az életben sem szeretik sokan a barátnőiket. Sajnos. Pedig szerinte aranyos lányok egytől egyig. Próbáltam vicces részeket is belecsempészni, ezek szerint sikerült, aminek nagyon örülök. Ma már annyiszor leírtam, hogy örülök, és tényleg fülig ér a szám, nem csak a billentyűt koptatom! A menedzser pedig csak jót akar a fiainak, ne szóld le XD Toru egy kis talpraesett csodabogár, mindenki jól jár vele :DD
Millio puszi, köszönöm szépen, hogy írtál, hogy feltetted a részt meg minden meglepit Xx szeretlek <3
Drága Szerecsendio!
VálaszTörlésHa megpróbálnám kiemelni a kedvenc fejezetemet ebből a történetből... nem menne. Minden részben van valami amitől az lesz egy kicsit a kedvencem. Ez is.. bár Paul lekiabálta a fejüket, azért megölelgette, ami melegséggel töltötte el a szívemet.. felvállalták a kapcsolatukat a srácok előtt, ami megint csak egy meghitt pillanat volt. A vége.. meg hát nem is tudom megfogalmazni. Ahogy Kriszty96 is írta, ...a kapcsolatuk egy teljesen új szinten van már. Remélem, hogy Tori-nak tényleg fontosabb lesz a szerelem, mint a munka. Bár tudom, hogy a megélhetés nagyon is fontos ebben a világban.
Hiányoznak a beszélgetéseink, úgyhogy siess haza! :D<3
xx V.
Drága Vanessza :)
TörlésDe édes vagy, nekem is nagyon hiányoznak a beszélgetéseink és gyorsan írtam is, hogy tudd, hogy élek és van netem és beszélhetünk, amint te is elérhető leszel. Igazából én sem tudnék kiemelni egy kedvenc jelenetet sem, viszont, ha az életem múlna rajta, akkor egy hajszállal az utolsó nyerne Xd Kíváncsi voltam, hogy fogtok rá reagálni, hogy nem lett-e túl gyerekes vagy hasonló. Ez már egy teljesen új szint, már csak az a kérdés, hogy össze dől-e a vár, ha kiderül a cikk.. mert ki fog derülni, holnap minden kiderül. A megélhetés manapság nagyon fontos, és a legrosszabbat tudja kihozni az emberekből :/
Millio puszi Xx és köszönöm, hogy írtál, meg mindent <3
Szia van egy meglepetés díjam !http://summercamp2013with1d.blogspot.hu/p/dijaim.html
VálaszTörlésSzia :)
TörlésNagyon szépen köszönöm, sokat jelent, hogy gondoltál rám, ás amint tudom, ki is teszem <3
Millio puszi Xx
Rendben :) Tudod szeretem a blogod nagyon :)
TörlésÉdes vagy :$ Ezt olyan hó hallani <3
TörlésDrága.. öhmm nem tudom mit írjak ide. Voltál már minden:) szerecsendio, Kinga, Kingus, ésatöbbi :D
VálaszTörlésNa szóval térjünk a lényegre: kezdem is az elején. Az a gif.. :DD tíz percen keresztül röhögtem rajta.. és nem, nem a mozdulataikon(na, jó részben), hanem a arcukon. :D Főleg Zayn-én.
Ez a rész: ahww. Főleg a vége :D (bocsi, előjött a Directioner énem xDD)
Első sittes élmény... valld be, hogy már te is átélted! Biztos vagyok benne, mert őrült vagy <3 :D Ki tudja, lehet, hogy szabadidődben a neten keresel ártatlan blogolvasókat, meghívod magadhoz és dolgoztatod őket, esetenként be is kapsz pára, ha megéhezel :D Uhh.. szegény Kriszti :(
Sajnálom, hogy ilyen keveset írtam, de még sokat kell pakolnom :/ tényleg sajnálom..
eszméletlenül szeretlek te emberevő őrült<3 :D Pussz xX Cinti
Drága Cinti :)
TörlésÉn maradok a bevált nevednél, te pedig úgy hívsz engem, ahogy csak szeretnél :)
A gif, csak most néztem meg közelebbről, és tényleg nagyon vicces fejük van Xd ezt eddig miért nem vettem észre?! Fogalmam sincs.
Semmi baj, megszoktam, hogy perverz vagy XD és nem, MÉG nem voltam sitten, de ha lennék, az nem azért lenne, mert embereket eszek és dolgoztatok, hanem azért, mert túl részeg voltam és rongáltam :$
semmi baj, én is rövidet írtam <3
Millio puszi Xx jó pakolást és nyaralást, köszönöm, hogy írtál, szeretlek <3