XVII. fejezet: Pia, szex

Sziasztok, drágáim<3

Kinek, hogyan telik az első hét? Sikerült mindenkinek beilleszkedni, aki idén kezdte a kilencediket? Személy szerint, én már túl vagyok egy történelemdolgozaton, amire tegnap este magoltam... de remélem azért titeket még nem szívatnak :) Nagyon hálás vagyok nektek minden visszajelzésért és támogatásért. Nem is tudom mi lenne velem nélkületek. Remélem örültök majd ennek a résznek, és remélem, hogy feldobhatom vele (s majd később a többivel) a hétköznapjaitokat. Millio puszi és jó olvasást mindenkinek <3 

ui.: kitartás, már el is érkeztünk a hét feléhez :)

~Victoria Jones~

Ma már legalább ezerszer hívtam Zaynt, de egyszer sem volt hajlandó felvenni a telefont. Mindig azonnal kinyomta, ami bevallom őszintén, nagyon megviselt. Körülbelül egy perce érhettem haza, mivel a lányok elrángattak, kedvenc kávézónkba és egész nap ügyeltek arra, hogy egy másodpercre se legyek egyedül, a gondolataimba temetkezve. Egész jó munkát végeztek, hisz rengeteget nevettem, még én magam is alig hiszem el, hogy szinte már vidámnak lehetett nevezni a napomat. Átviharoztam a nappalin és felraktam töltőre a telefonom, végül ismét tárcsázni kezdtem a számot, ami már beleégett az emlékezetembe. Ha akartam volna, sem lettem volna képes elfelejteni, de persze nem akartam. Már ötödször csengett ki, ami reményt ébresztett bennem, hisz nem nyomta ki azonnal, szóval meg volt rá esély, hogy felveszi. A zúgás hirtelen abbamaradt, a szívem pedig kihagyott egy feleslegesnek vélt ütemet. Félénken szóltam bele a telefonba, kezem remegett, már attól féltem, hogy kiejtem a belőle a kicsike készüléket és a darabjaira esik a földön,  ezzel megszakítva a hívást.

- Szia – tessék, egész nap azért nyomogattam a hülye kis zöld telefont, hogy végül ennyi jöjjön ki a számon? Szedd össze magad! Szidtam le magam képzeletben, mire egy ismerős hang szólalt meg a vonal másik végéről.

- Szia csajszi, bocs, de Zayn kirohant a házból Harryvel – hangja mintha kicsit szomorú lett volna, közel sem olyan vidám, mint általában.

- Semmi baj Lou, megértem, hogy a háta közepére sem kíván. Csak abban reménykedtem, hogy legalább egyszer végig hallgat – torkomban megint éreztem a szorító gombócot, amitől alig kaptam levegőt.

- Kicsit makacs. De mi lenne, ha holnap átjönnél? Akkor nem menekülhet tovább a problémák elől – hallottam, hogy mosolyog, majd a háttérben hangos kiabálást véltem felfedezni, amiből arra következtettem, hogy nem épp a legjobbkor hívtam.

- Rendben, de nem is zavarok tovább. Szia, és köszönök mindent. Puszilom a fiúkat – megvártam míg elköszön, végül leraktam a telefont és visszatettem az asztalra. Lassan besétáltam a fürdőszobába és engedtem egy hatalmas kád forró vizet. Igaza volt Louisnak, az lesz a legjobb, ha holnap átmegyek hozzájuk és megbeszélünk mindent. Nem fogok tágítani, amíg meg nem hallgat és ha majd utána sem akar majd tőlem már semmit. Nos, akkor ennyi volt a mi történetünk. Rövid, mégis emlékezetes, ami örökre a részemmé vált, hisz a föld golyóbisán még nem született olyan ember, aki ki tudná verni a fejemből eme srác emlékét. Egyetlen pillanatot sem, amit együtt töltöttünk.

~Zayn Malik~

Izgatottan pattantam be az anyósülésre Hazza mellé, aki már tűkön ülve várta, hogy a többiek is megérkezzenek, mert már nagyon indulhatnékja volt, csak úgy mint nekem. Nem tudtam, mit tökölhetnek ennyit azok ott fent, hisz már rég elkészültek, és épp én voltam az utolsó, aki magára kapkodta a ruháit. Én mégis a járgányban voltam, ellenben velük. Megforgattam a szemem, hisz igazából tudtam a választ. Felvették a retkes telefonom, és vele beszélgetnek. Ha tudnák, mit tett velem, nem szeretnék ennyire. Harry idegesen dobolt a kormányon, míg én feltekertem a rádiót és próbáltam csak arra, s annak hangjára koncentrálni, több-kevesebb sikerrel. Már két szám is végig ment, mire leértek a többiek és végre indulhattunk. Láttam rajtuk, hogy nagyon mondani akarnak valamit, de végül mégsem tették, amiért nagyon hálás voltam nekik. Az idő baromi lassan telt, szinte egy évnek éreztem, mire odaértünk a törzshelyünkké vált neon fényekkel kivilágított discohoz. Most is rengetegen álltak sorba, arra várva, hogy a nagy darab, kopasz és már túlságosan is kigyúrt állat biztonsági őr beengedje őket. Mi csak lepacsiztuk Tommal vagy az itteni nevén „Revenge”-dzsel, vagyis bosszúval. Mindenki félt tőle, pedig igazából olyan volt, mint egy nagy plüssmaci. Kedves, hatalmas szívvel.

Beérve a zsúfolt helyiségbe azonnal a pulthoz mentünk, ahol rendeltünk magunknak pár kör tekilát bemelegítésnek. A zene fülsüketítően hangos volt, mint mindig és most is a legmenőbb számok szóltak a hangszórókból. A fények ide-oda cikáztak, így alig lehetett bármit is látni. Gyorsan lenyeltem még egy kört ebből a keserű italból, ami jólesően mardosta végig a torkomat, majd beleharaptam a citromba és lecsaptam a poharamat a pultra. Hangos koppanását elnyomta a zene, én pedig belevetettem magam az embertömegbe, megkeresve ma esti áldozatomat. Testem megállás nélkül ráztam a zene ütemére, teljesen magával ragadott a ritmus, amikor megláttam egy ismerős arcot. Gyönyörű szőke haja vadul lobogott, miközben formás idomait ide–oda dobálta. Lábaim ösztönösen közeledtek felé, éreztem, hogy testemet elönti a fékezhetetlen vágy, amit részben neki, részben pedig az eddig magamba tuszkolt alkoholnak tudtam be, meg persze nem utolsó sorban a csalódásnak, ami az elmúlt napokban ért. Már csak pár centiméterre voltam tőle, ő mégsem vett észre, hisz háttal állt nekem. Testemet hozzányomtam az övéhez, miközben édes szavakat búgtam a fülébe, vágytól kissé rekedtessé vált hangomon. Finoman belemarkoltam a fenekébe, mire ívben megfeszült a háta, fejét pedig hátra hajtotta. Azonnal magam felé fordítottam, szemei csillogtak amikor rám nézett, de az is lehet, hogy csak a neon fénye miatt láttam ilyen szikrázónak.

- Hát te? - mutatóujjamat rányomtam a szájára, ezzel belé fojtva minden kérdését. Nem szerettem volna kiönteni a szívem. Az egyetlen dolog, amit mindennél jobban akartam az a vad szex, amit tőle minden bizonnyal megkaphatok. Ujjamat hamarosan az ajkaim váltották fel, éreztem szájában az alkohol ízét, ami keserűvé változtatta édes csókját. Azonnal a pult felé kezdtem húzni, szükségem volt még egy kis löketre, mielőtt megtenném amikre készülök. Ki akartam verni őt a fejemből, és csak Pezz ajkaira, testére és hasonló dolgokra gondolni, de ez nehezebben ment, mint azt bárki is gondolná.
- Egy. Nem is, inkább két üveg tekilát szeretnék – ordítottam a csaposnak, aki felhúzott szemöldökkel és rosszalló tekintettel, de teljesítette kérésemet és a kezembe nyomta a rendelt piát. Most már nem volt más hátra, csak haza kellett jutnunk, mivel eszem ágában sem állt mosdóban csinálni, nem volt hozzá gusztusom. Kirángattam szegény lányt az utcára, ahol fogtunk egy taxit és meg sem álltunk a villáig. Az út folyamán egész végig egymás szájában voltunk, és csak néha-néha váltunk el egymástól, levegőhiány miatt. Nyelvem akaratosan furakodott be a szájába, és vadul harapdáltam alsó ajkát. Ő is hasonlóan tett, éreztem, ahogy a vér kiserken a számon, de ez csak még jobban felizgatott.

Felérve a házba, szinte kidöntöttük az ajtót, olyan hévvel törtünk be a lakásba. Perrie ráugrott a hátamra, míg én a számmal kibontottam az egyik üveget és egy hatalmasat kortyoltam belőle. A torkom borzasztóan tüzelt, savként égette az ital, de nem érdekelt. Jóízűen ittam bele újból és újból. Pezzt egy egyszerű mozdulattal nekinyomtam a falnak, miközben a fenekét markolászva tartottam, míg ő lábaival átkarolta a derekamat. Csöppet sem volt gyengének mondható, ahogyan letéptem róla a felsőjét és elhajítottam a szoba másik végébe. Kezeivel beletúrt a hajamba, rántott rajta egyet, mire egy mélyről jövő morgás hagyta el a számat. Beleharaptam nyakába és szívni kezdtem, ezzel maradandó nyomot hagyva rajta. Elindultunk az emelet felé, de megálltunk a kanapénál, amire szenvedélyesen lökött rá, végül lovagló ülésben felém tornyosult és lerángatta rólam a felsőmet. Ajkai körbebarangoltak a mellkasomon, majd egyre lejjebb és lejjebb vándorolt egészen a kockás hasamig. Egy gyors mozdulattal váltottam a testhelyzetünkön, így én kerültem felülre. Levettem róla a melltartóját és csókokkal hintettem be kerek melleit. Nyelvemmel benedvesítettem bimbóit és fújogatni kezdtem, aminek hatására megvonaglott alattam. Nem hiába, mindig is tudtam mi a jó neki. Arcomon egy diadalittas vigyor terült szét és felkaptam a hátamra, így végre felértünk a szobámba. Ajtóm hangosan csapódott be mögöttünk, de ez egyikünket sem zavart meg abban, hogy tovább élvezzük egymás társaságát. Perriet óriási hévvel dobtam az ágyra, majd ráugrottam és folytattam vetkőztetését. Érezni akartam, mindennél jobban benne akartam már lenni. Éreztem, hogy az alsógatyámban egyre kevesebb a hely. Gyorsan lekaptam magamról, és meg sem várva, hogy Pezz mit akar, beletoltam. Akaratosan és hevesen mozogtam benne, miközben a körmeit belemélyesztette a hátamba. Hangosan nyöszörgött, így gyorsítottam a tempón, végül már olyan közel voltam a csúcshoz, hogy nem bírtam tovább várni, teljesen elmentem. Pár perc mennyország, így tudnám a legjobban jellemezni azt, amikor az embernek orgazmusa van. Nem érdekelt, hogy Perrie jól érzi-e magát, hogy neki is ennyire jó volt-e vagy hogy ő is eljutott-e idáig. Igazából jó magasról leszartam, ami eddig még nem fordult elő velem. Amikor végeztünk elterültem az ágyon és becsuktam a szemeimet. Éreztem, hogy megmozdul mellettem és kimegy a fürdőszobába, de nem foglalkoztam vele túlságosan. A gondolataim megint Tori körül forogtak, eszembe jutott amikor vele voltam először. Az sokkal meghittebb volt, akkor az volt a célom, hogy minél jobban élvezze, teljesen az ellentéte volt ennek. Az szeretkezés volt, ez pedig csak szex. Eddig nem tudtam, hogy mi a különbség a kettő között, de most már tisztában vagyok vele. Lenyúltam az ágy mellé és kezeimmel a tekilás üveg után kutattam, de rá kellett jönnöm, hogy azt lent hagytuk a konyhában.

~Perrie Edwards~

Csalódottan, mégis boldogan sétáltam be a fürdőszobába. Jó volt újra vele lenni, de fájt, hogy csak kihasznált, hisz minek is áltassam magam. Egyértelmű, hogy az a másik csaj megbántotta, és ő pedig hozzám menekült. De ez is jobb, mint a semmi, nem? Bemásztam a zuhany alá és megengedtem a kellemes hőmérsékletű vizet, ami jólesően folyt végig, fájó testemen. Tudtam, hogy holnapra tele leszek lila és zöld foltokkal, hála durvaságának, ami cseppet nem zavart. Kezemmel megérintettem a nyakam, ahol érezni lehetett szívem lüktetését, és ahol csípte a víz, ahányszor hozzáért a felsértett bőrfelülethez. Kezembe nyomtam egy kis gyümölcs illatú tusfürdőt, amivel átdörzsöltem a testem, majd leöblítettem mindenem hideg vízzel és magam köré tekertem egy törölközőt. Borzalmasan festettem, amikor belenéztem az óriási tükörbe. Sminkem el volt kenődve, nyakamon ott éktelenkedett egy duzzadt már kissé lila folt, valahogy nem voltam önmagam. Gyorsan kerestem egy vattakorongot, majd nyomtam rá egy kis testápolót, amivel eltüntettem a szempillaspirálom okozta fekete foltokat a szemeim alól. Kiléptem a szobába, aminek a hőmérséklete sokkal hidegebb volt, minta a meleg és párás fürdőszobáé. Körbenéztem, de sehol sem találtam Zaynt, így kérdezés nélkül vettem ki az egyik felsőjét a szekrényéből, majd egy alsógatyáját is magamra húztam. Befeküdtem az üres ágyba, magamra húztam a takaróm és visszatartottam pár előbújni készülő könnycseppet, végül sikeresen elaludtam.

~Zayn Malik~

Diadalittasan emeltem magasba az üveget, amikor megtaláltam a kanapé mellett és mintha valami bájital lenne, az örök élet forrása vagy hasonló, olyan áhítattal kortyoltam bele ismét. Kísértetiesen kezdtem az anyámra hasonlítani, és már láttam magam, ahogyan elindulok a megértés ösvényén, e ezzel rájövök mit miért tett. Az alkohol tényleg felvidít, és segít a nehéz helyzetekben. Az alkohol a barátom. Újabb korty, újabb nyelés és úgy éreztem, mindjárt hányok, mégsem álltam le. A fejem már is hasogatott, mintha aznapos lettem volna, ami hülyeség, vagy mégsem? Az üveget megint a szám elé emeltem, de most nem jött belőle a megnyugvást hozó keserű íz. Szemöldököm összehúztam, hirtelen nem értettem mi történhetett, végül szomorúan jöttem rá, hogy ennyi volt, teljesen kiürült. Mérgesen dobtam el magamtól, így a puha szőnyegen landolt, szóval nem tört millió apró darabra, mint azt elképzeltem. Bőszen keresgélni kezdtem a másik üveg után, de azt is üresen találtam, méghozzá a konyhapulton. Csalódottan hajtottam le a fejem, végül nagy nehezen, kissé szédelegve, de esés nélkül jutottam fel az emeletre. Beestem az ágyamba, és onnantól teljes kép szakadás.

~Liam Payne~

Mindenki teljesen be volt rúgva, alig bírtam őket összeterelni, és akkor már ne is beszéljek arról, hogy fogalmam sem volt, merre lehet Zayn. Elhagytam az egyik haveromat, létezik ilyen? Idegesen kutattam át mindent, de sehol sem leltem rá.

- Haza ment a barátnőjével - kiáltott oda nekem Tom, mire összehúztam a szemöldökömet és értettlenül néztem a hatalmas fickó felé – Zaynt keresed, nem? - tette fel az egyszerű kérdést, mintha ezzel mindent megmagyarázott volna, de csak még jobban összezavart. Tori is eljött volna a buliban és végül kibékültek? Egy nemtörődöm vállrángatás után visszamentem a többiekhez és beültem a volán mögé. Lou egyfolytában Hazza orrába turkált vagy a haját piszkálta, mire a fürtöske nyafogni kezdett, Niall pedig rajtuk nevetett vagy éppen kajáért könyörgött. Ilyenkor olyanok voltak, akár az öt éves gyerekek, és hála nekik, sosem akarok saját gyerekeket. Elég, hogy minden buli után így hozom haza őket. Szemeimet megforgattam, miközben a visszapillantó tükrön keresztül néztem, ahogy kis híján megölik egymást. Még jó, hogy legalább Zayn és Tori kibékült, rossz volt nézni, ahogyan veszekszenek.