A gyönyörű fejléc Azy érdeme, minden más, amit ezen a blogon látsz az én munkám. Kérlek ne lopd, és ha lehet, ne becsméreld!

2013. október 26., szombat

XXV. fejezet: A mi történetünk

Sziasztok!
Igaz, hogy nem mára ígértem, de amikor megláttam az 50.000+ oldalmegjelenítést, úgy döntöttem, hogy kiteszem az utolsó fejezetet, ami ehhez a történethez tartozik. Az igazság az, hogy nagyon a szívemhez nőtt, és borzasztóan nehéz elbúcsúznom tőle, de ez nem jelenti azt hogy befejezem az írás, tekintve, hogy nemsokára jön az új design és az új történet. Nem mellesleg ezen kívül két blogon szorgoskodom, ma pedig megcsináltam egy trailert, aminek a történetét nemsokára meg fogom írni (Link) De ennyit erről, nem is szeretnélek untatni benneteket. 
Mindössze arra szeretnélek megkérni titeket, hogy aki figyelemmel kísérte  Zayn és Tori történtét, az legyen olyan kedves és írjon nekem pár sort a bejegyzés alatt, hiszen nagyon sokat jelenteni. 
Itt van még pár adat, s ezek óriás számok. Sosem gondoltam volna, hogy ez a történet, vagy hogy ez a blog ilyen sikeres lesz.
oldalmegjelenítés: 36.500+ (összesen 50.000+)
követő: 42 rendszeres olvasó (összesen 71 rendszeres olvasó)
komment: az enyémmel együtt, 429 db (összesen 618 darab)
díj: 47 db (összesen 63 darab)

Millio puszi Xx Jó olvasást <3 nagyon szeretlek titeket :)
~Victoria Jones~
 °Két évvel később°
Sosem gondoltam volna, hogy az élet lehet ilyen... ilyen harmonikus. Ez alatt a két hosszúnak tűnő év alatt lett munkám, hírnevem, de ami a még ennél is fontosabb, lett egy igazi családom. De kezdjük is az elején. Pontosan ma van két éve, hogy kirúgtak a szerkesztőségből, és Zaynnek köszönhetően elmentem egy állásinterjúra, ahol sikeresen megfeleltem, így másnap már kezdhettem is. Ez a munka azonban egyáltalán nem volt hétköznapi, és hatalmas kihívást jelentett számomra. Emlékszem, az első héten, minden reggel remegő térdekkel és pillangókkal teli gyomorral léptem át a könyvkiadó épületének küszöbét, azonban, szerencsére, az idő folyamatos pörgésével a félelmem alább hagyott, és eme érzelem helyét átvette az izgatottság, végül pedig a büszkeség. Igaz, írtam már ezelőtt is, de egy ötszáz oldalas könyv azért mégiscsak más, s  össze sem hasonlítható egy újságcikk rövid terjedelmével. Bevallom őszintén rettegtem attól, hogy nem leszek elég jó, hogy igazából csak Zayn miatt választottak engem, de kellemesen csalódtam. A könyvkiadó tulajdonosa egy éven belül kiadta egy szerelmes témában íródott alkotásomat, amin papírra vetettem azt, hogyan jöttünk össze Zayn Malikkal és nem túlzok ha azt mondom, úgy vették, mint a cukrot. Már az első eladott példánynál is a felhők fölött szárnyaltam, mindannak ellenére, hogy Louis volt a rejtélyes vásárló. Egyik reggel őrjöngve rontott ránk, miközben a kezében szorongatta a könyvemet. S a sírás szélén egyensúlyozgatva, azt hittem nem is lehetnék boldogabb, azonban nem is tévedhettem volna nagyobbat. Jelenleg a második kötetemen dolgoztam, itt ülve a laptopom mögött, miközben ihletet merítettem a körülöttem lévő emberekből. Ma ünnepeljük Liam születésnapját, és már minden aprósággal kész voltunk, ezért is bátorkodtam egy kis időt szakítani a munkámra. Azt sem tudom, mikor volt utoljára ilyen békés a délelőttöm, hisz mióta megszületett a kislányunk szinte állandóan történt velünk valami, mintha a fiúk hülyéskedései nem lettek volna elég fárasztóak eddig is.
- Tori, gyere már! - és tessék, vége is a békességnek, kár volt elszólnom magam. Elmentettem az eddig leírt soraimat és elindultam lefelé a nappaliba, ahol Lou Dominikával játszadozott. Az egész szoba tele volt hintőporral, Domi fején egy tiszta pelenka díszelgett, miközben Lou kétségbeesetten bámult fel rám, mire önkéntelenül is mosoly szökött az ajkaimra – Azt hiszem valamit nagyon elrontottam - húzta el száját, így arcán megjelent egy ocsmány grimasz. Egyik kezében egy üres dobozt tartott, amiben eddig a fehér port tároltuk, a másikban pedig egy pelenkát egyensúlyozgatott, hiszen a lányom kis karjaival igencsak vonzónak találta a sárgás Libero-t, amit kis híján a szájába vett, s csak a szerencsén múlott hogy Lou el tudta húzni Dominika elől.
- Gondolod? Azt hittem vigyáztál már a húgaidra – dobtam ki a kukába a kezében pihenő bűzlő pelust és leszedtem a kislányom fejéről a másikat is. Hogy lehet ezt elrontani?! Gondosan bekentem a bőrét egy kis kenőccsel, majd jöhetett a hintőpor, ami még megmaradt a dobozban, végül a pelenka. Louis a fejét vakargatta és helyeslően bólogatott minden egyes mozdulatomnál – Mikor jönnek a többiek? - alig, hogy kimondtam, kiabálva rohant be Harry az ajtón, felkapta Dominikát és megpörgette a levegőben. Szerintem ő a harmadik ember, aki a legjobban szereti a csöppséget ezen a világon, már attól a perctől fogva, hogy bejelentettem a nagy hírt. Tommy és Sam voltak az elsők, akik megtudták, még Millyéknek sem mertem elmondani. Attól féltem, hogy ezzel tönkreteszem mindenki életét, de hatalmasat tévedtem, hisz mióta megszületett a fiúk is elkezdtek megkomolyodni, hisz mégiscsak egy babával laknak egy fedél alatt. Igen, jól olvastátok, már mind ebben a házban lakunk, kivéve Louist és Liamet, akik összeköltöztek a barátnőikkel. Olyan sok dolog történt ez alatt a két év alatt, hogy egy újabb történetbe tartana elmesélnem.
- Add ide a lányomat, nem hallottad Styles? Megint kisajátítod – nyafogott Zayn, aki nagy nehezen, de végül megkaparintotta Domit a keresztapja karmai közül. Lefektette a kanapéra, és elkezdte puszilgatni. Fújdogálta a hasát, ami pukizós hangot adott ki, végül Dominika feltörő kacaja zengte be az egész házat. Mindig megnevettette ez a játék, amit naponta legalább tízszer eljátszottak a büszke apukájával.
Karomat összefontam a mellkasom előtt, úgy bámultam a meghitt pillanatot, ami boldogsággal töltötte meg a szívemet. Jó volt látni, hogy ennyire szeretik, és tudni, hogy mindent megadhatok neki, amire csak szüksége van. Eleanor mellém lépkedett, kezeivel megkopogtatta a vállamat, és halkan odasúgott nekem pár információt.
- Danielle most írt egy üzit, tíz perc és itt vannak. Jobb lenne, ha készülődnénk a meglepire – helyeslően bólogattam, majd kimentünk a konyhába, és teleraktuk Liam tortáját gyertyákkal. Én sorban meggyújtogattam őket, amíg El megpróbálta lehalkítani a többieket, hisz olyan hangosak voltak, hogy Liam már az utcáról meghallotta volna, hogy itthon van mindenki. Az pedig nem lett volna jó, bár szerintem a szíve mélyén számított erre az egészre, mindannak ellenére, hogy megígértük neki, nem csinálunk nagy felhajtást a 22. szülinapjára.
Minden villanyt lekapcsoltunk, és behúztuk a függönyöket is, hisz augusztushoz híven, a nap még koránt sem akart nyugovóra térni, így bevilágított a lakásba. Az ajtóban szöszmötölés apró zaja hallatszott, talán nem kellett volna kettőre zárni, de így mégiscsak hihetőbb, hogy mindenki valahol máshol tengeti az idejét. Izgatottan szorongattam a kezemben a közepes méretű házi készítésű tortánkat. Néhol esetlenül volt felkenve a máz, s egy két helyen nem kissé eldeformálódott a széle, mégis szeretettel lett készítve, ami megszépítette az egészet. Az ajtó egyszer csak kinyílt, mi meg Liam arcába üvöltöttük, hogy Boldog Szülinapot. Látszott rajta, hogy nagyon meghatódott, már szinte sírt, amikor elfújta a gyertyáit. Mind megölelgettük, természetesen én is, így a süteményt a tálcával együtt letettem a kanapéra, mert csak ott volt hely.
- Nagyon szeretünk – puszilgattam össze-vissza majd meghúztam a két fülét, miközben jókívánságokkal halmoztam el.
- Nem kellett volna – húzott magához, amit egy sikoltás zavart meg. Azonnal a hang irányába kaptuk a fejünket. A következő látvány fogadott: Niall a fejét fogdosva, kitátott szájjal bámulta Domit, aki mind a két picike kezével a tortába nyúlkált, nem is beszélve arról, hogy az egész feje csupa máz volt, mert ha jól látom a sütin keletkezett bemélyedést a drágám belefejelt. Kitágult szemekkel néztem az eseményeket, hirtelen nem tudtam felfogni mi történt. Amikor végre elmúlt a sokk bénító hatása, odasiettem a pöttömhöz, akit időközben Niall elkezdett megfürdetni, a nyelvével.
- Majd én elintézem – de Zayn gyorsabb volt nálam, így együtt mentünk fel a szobánkba és tettük be a kádba a rosszcsontot. Lassan egy éves és nem tudja hogy a tortát enni kell? Miféle szülők vagyunk mi?
Fent leöltöztettem Dominikát, amíg Zayn kellemes, szoba-hőmérsékletű vizet engedett a kádba. Közösen fürdettük meg, játszadoztunk vele, habot kentünk a nózijára és csipogtattuk a gumikacsát. Mindig ez történt, ha mi fürdettük. Átváltozunk gyerekekké. Na persze ez idő alatt loptam pár gyengéd csókot szerelmem ajkairól, hisz minden pillanatot kihasználtunk, amikor csak lehetőségünk adódott az ilyenekre. Már nem is emlékszem, mikor voltunk utoljára édes kettesben, fiúk, baba és munka nélkül. Hiányzik.
- Taca – nevetgélt Domi, miközben próbálkozott a kacsa szó kiejtésével, több-kevesebb sikerrel. Körülbelül egy hete ment ez, hisz akkor mondta ki az első szavát, ami nem más volt, mint a Bobo, ami Lou becenevének rövidebb változatnak könyveltünk el. Bezzeg azt, hogy mama még meg sem próbálta.
Amikor szép tiszta lett mindenki, hisz nekünk is át kellett öltözni, olyan vizesek lettünk, lassú léptekkel mentünk le a lépcsőn. Zayn a kezemet szorongatta, míg Domi a másik kezében pihent, szorosan apukája mellkasába fúrva arcát. Lent hatalmas volt a felfordulás, mindenhol papírdarabok és koszos tányérok éktelenkedtek, ami csak egyet jelenthetett. Már ettek és ajándékoztak is. Nélkülünk. Mérges pillantásokat küldtem a türelmetlen barátaink felé, akik lehajtott fejjel álltak előttünk.
- Én mondtam nekik, hogy ne türelmetlenkedjenek, de nem hallgattak rám – tette fel a kezeit védekezően Hazza, mire Lou mérgesen megdobta egy répával.
- Tessék? Te voltál az első, aki nem bírt tovább várni! - nyávogós, elváltoztatott hangon beszélt, végül ráugrott Harry hátára és adott egy cuppanós puszit legjobb haverja arcára.
Nem törődöm módon rázogattam a fejem jobbra, majd balra, amikor Liam egy borítékkal a kezében lépett elém. Nem értettem mit akar, így érdeklődve vártam a fejleményeket.
- Tudom, hogy ma az én szülinapom van, de van számotokra egy ajándékom, vagyis ajándékunk – nézett végig a társaságon mosolyogva, végül a szeme megállapodott rajtam és Zaynen, aki egész végig mellettem állt, a kezemet szorongatva. Óvatosan, kicsit gyanakvóan bontottam ki a fehér borítékot, de csak azért, mert egy hete már kaptam egy ehhez hasonlót, amiből festék robbant az arcomba. Még egyszer nagyon köszönöm Lou, igazán felemelő érzés volt.
- Ez mégis mi?- forgattam meg a benne pihenő kártyát, ami egy meghívó volt, méghozzá nem is akármilyen. Egy esküvői meghívó, ami a saját esküvőmre szólt. Automatikusan az ujjamon pihenő karikagyűrű felé nyúltam, jobb kezemmel végigsimítottam rajta. Emlékszem arra a napra, amikor Zayn megkérte a kezem, egy nappal az előtt volt, hogy bejelentettem volna Dominika érkezését. Akkor boldogan mondtam igent, de azóta sem volt időnk a ceremóniára, sem valami hasonlóra. A fiúk folyamatosan a turnékat járták, egyik országból a másikba utaztak, míg én a könyvemen dolgoztam. Ezt követően jött a baba, az interjúk a klipforgatások és szépen eltelt másfél év, mi pedig továbbra sem házasodtunk össze.
- Két hét múlva lesz – szólalt meg Danielle. Belekarolt Liambe és egy szenvedélyes csókolt lehelt ajkaira, csak azután folytatta – Eleanor és én már minden apróságot elintéztünk, a fiúk lefoglaltak egy király helyet. Nektek csak el kell jönnötök. A ruhád pedig... eszméletlen – kacsintottak össze barátnőjével, mire nekem leesett az állam. Alig akartam elhinni amit az előbb mondtak, pedig tudtam, sosem viccelődnének ilyesmivel.
Ahogy azt már említettem, sosem hittem volna, hogy az élet lehet ilyen harmonikus, ilyen boldog, ilyen jó. Lett egy igazi családom, akikkel bár nem vér szerinti kötelék kapcsolt össze, mégis elválaszthatatlanok lettünk egymástól. Szerettem őket, és hálát adok minden egyes nap, amiért azon a csodálatos szombati napon Zayn belépett a JamBang ajtaját, megmentve az életemet.

.:VÉGE:.

41 megjegyzés:

  1. Szia, nos mint eddigi láthattad nem nagyon komiztam... őszintén szólva nem is a műfajom..., de ez a rész nagyon megfogott. Nem tudom miért... talán, mert az utolsó vagy mert könnyeket csalt a szemembe.... vagy mert olyan valóságosnak tűnik... Nem tudom miért, de nagyon imádtam... imádom és sajnálom, hogy vége lett a történetnek..:(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bea!
      Szia :) Egyáltalán nem baj, hogy eddig nem komiztál, tisztában vagyok vele, hogy nem sokan szoktak, és hogy ez nem jelenti azt, hogy nem olvassák a részeket. Örülök, hogy sikerült megfonom ezzel a résszel, hiszen próbáltam valósághűen lezárni ezt a történetet. Én is nagyon sajnálom, hogy vége lett a történetnek, de egyszer mindennek vége szakad. De nemsokára jön a következő történet, amit remélem, ugyanennyire imádni fogsz <3
      Millio puszi Xx köszönöm, hogy ezúttal írtál :) <3

      Törlés
  2. Szia!
    Hogy őszinte legyek, nem tudom, mikortól olvastam a sztorit, de az az igazság, hogy lusta voltam kommentálni, pedig rendszeresen követtem. Nem tudom mit írhatnék...
    Sajnálom, hogy vége, mert szeretem a történetet, nagyon jól lett megírva, de annak nagyon örülök hogy boldog vége lett. További sok sikert kívánok! :) <3
    xx Dina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Diana!
      Hogy őszinte legyek, velem is gyakran előfordul, hogy lusta vagyok véleményezni egy-egy történetet, így teljes mértékben megérte, és az se bak, hogy nem nagyon tudsz mit írni, hisz nagyon sokat jelent, hogy mégis írtál, és hogy figyelemmel kísérted a blogot.
      Köszönöm a dicsérő szavakat, eszméletlenül hálás vagyok érte *.* És a jókívánságodnak is nagyon örültem. Látod, hirtelen én sem tudok többet mondani egy sablonos "köszönömnél" :')
      Millio puszi Xx

      Törlés
  3. Drága, Egyetlen Szerecsendiom!
    Kissé szomorú vagyok, amiért vége van Tori és Zayn történetének, hiszen csodálatos volt az egész. Volt benne szomorúság, szerelem, csalódás, rengeteg vicces rész, na meg boldogság. Őszintén bevallom, minden szerdán azt vártam, hogy mikor lesz fent a fejezet. Sose csalódtam az irományaidban, ahogy most sem. Öröm volt olvasni, amikor megjelent a színen Dominika. Kis aranyos baba, akit Louis nem tudta tisztába tenni. xD Ez volt a kedvenc jelenetem, na meg, amikor a kislány belefejelt a tortába. xD
    Tori és Zayn kapcsolata pedig annyira hihetetlen. Annyi mindenen mentek keresztül és mégis.... hihetetlen, hogy mégis megbocsátottak egymásnak, és hogy ennyire szeretik a másikat.
    És végül a többiek meglepetése. Fúúú, nagyon kedves volt tőlük, hogy a háttérben rendeztek meg mindent. Viszont, erre én sem számítottam. Azt hittem, hogy valami repülőjegyet kaptak vagy valami, de nem... És ez nagyon is váratlan fordulat volt.
    Egyszóval, IMÁDTAM a fejezetet. Már nagyon várom, hogy a következő történeted is olvashassam. *-*
    Millió puszi, szeretlek Drágaság! <3
    Molly

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Mollym!
      Annyira édes vagy, hogy ezzel a pár sorral - ami nem is olyan kevés - sikerült könnyeket csalnod a szemembe. Köszönöm, hogy vagy nekem, hogy mindig támogatsz, és ha nem is kommentekkel, de facebookon keresztül mindig a tudtomra adod a munkáimról alkotott véleményedet. Ha nem lennél te és még páran, talán már feladtam volna, réges-régen.
      Hallottam, hogy magadra ismertél a tortás résznél, és komolyan mondom, hogy rólad alkottam, és titokban követtelek, és még csak az sem gátolt meg benne, hogy akkor még nem is éltem XD
      Szerintem Tori és Zayn kapcsolata a maga módján tökéletes, hisze bár voltak benne nehézségek, ők mégis kitartottak egymás mellett ( a végén) és szerintem csak ez számít. Öröm volt írni a fejezeteket, és minden szerdát köröm rágcsálva vártam, hogy végre megmutathassam nektek a részeket. Mindig nagyon izgultam, egy-egy részről kinek mi lesz a véleménye, és nem hazudok, ha azt mondom, hogy ez a történet nagyon sokat adott nekem.
      Imádlak, és köszönök mindent, nem tudom elégszer elmondani <333
      Millio puszi Xx szeretlek <33

      Törlés
  4. Imádtam a történetet. Nagyon izgalmas volt! Minden egyes részt imádtam!!! :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jule!
      Nagyon szépen köszönöm, jól esik ezt hallani, olvasni :) Imádlak, és remélem, hogy a következő történet is tetszeni fog, vagy hogy olvasni fogod <3
      Millio puszi Xx

      Törlés
  5. Drága Szerecsendió!
    Gyönyörű lett a befejezés :)) Megható, vicces és aranyos lett, amihez csak gratulálni tudok neked. Erre blogra még akkor találtam rá, amikor a Niall&Kelly sztorid futott, de megbánás vagy a 'nem olvasom tovább' gondolta meg sem fordult a fejemben, hiszen nagyszerű volt mindegyik, egytől-egyig. Büszke lehetsz magadra, csodálatos író vagy, rengeteg olvasóval, csak remélni tudom, hogy egyszer én is ilyen sikeres leszek a bloggerek világában.
    Kommentelni eddig nem nagyon mertem. Régebben segítséget kértem tőled, de azóta sem tudtam megcsinálni azt, pedig olyan kedvesen leírtad nekem. Nem szerettelek volna téged az én bénaságommal terhelni, ezért nem kérdezgettelek téged.
    Remélem, alkalmam lesz még általad írott történeket olvasni. Hiányozni fog Zayn és Tori története, de minden befejezés egy új dolog kezdete. :D
    Örülök, hogy írhattam neked: Eleanor xx <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Eleanor!
      Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen régóta lelkes és hűséges olvasom vagy, azt pedig, hogy ilyen sikeres - aminek amúgy nem tartom magam - szeretnél lenni, alig hittem el. Ugyan, nálam ezerszer híresebb bloggerek is vannak a világon. Nagyon sokat jelent, hogy tehetségesnek találsz, és hidd el, minden csak gyakorlás kérdése. Ez a történet igencsak a szívembe lopta magát, büszke is vagyok rá, mindezek ellenére már alig várom, mit szóltok a következőhöz.
      Ne félj kommentelni, hisz egy-egy őszinte sornak is mindig képes vagyok örülni, hiszen a lényeg, hogy szívből jöjjön. Ha jól emlékszem a Chat-ben kértél segítséget, és ha szeretnéd, elmagyarázom neked még egyszer <3 Egyáltalán nem probléma, nekem is sokáig tartott, mire rájöttem <3 Ha szeretnéd, meg is csinálom neked :)
      Biztos lehetsz benne, hogy még nem tervezem abba hagyni az írást, és most is egy újabb fejezeten dolgozom <3
      Millio puszi Xx köszönöm, hogy ezúttal írtál nekem, és tényleg nem harapok. Nagyon szeretlek <3

      Törlés
  6. Kedves Szerecsendió!

    Tori és Zayn történetét már nagyon régóta olvasom, de sajnos nem volt alkalmam megjegyzést hagyni. Örültem, ha elolvasni volt időm. De ez most egyáltalán nem ide tartozik. Néhány tényt közölnék veled, és ne is próbálj ellenszegülni:
    -csodálatos író vagy, az egészhez csak gratulálni tudok, minden per-fect.
    -hatalmas fantáziával rendelkezel.
    -imádtam minden egyes szót, mondatot. Mindent, amit ebbe a blogba leírtál.

    Arra szeretnélek kérni, hogy soha ne hagyj fel az írással, senki és semmi kedvéért sem. Olyan tehetséged van hozzá, hogy azt megfogalmazni sem tudom. Mindent olyan szépen, pontosan, finoman, mégis lényegre törően és érdekesen fogalmaztál meg. Az ember rágta a körmét és izgult, mikor a fejezeteket olvasta. Ebben teljes mértékben biztos vagyok.

    A blogról pedig...

    Nos, rengeteg olyan fejezet volt, amin sírtam. Használt zsepik voltak körülöttem, egy bögre teát szorongattam és ültem az ágyamon, miközben olvastam. Annyira tökéletes volt minden egyes fejezet, de annyira..Olyan szép és megható dolgokat írtál ide le. Remélem a következő blogod is ilyen sikeres lesz. Az epilógus valami rettenetesen aranyosra sikeredett. Persze, hiszen Te írtad! Nagyon fog hiányozni Zictoria (Zayn+Victoria) története. Annyira mesébe illő volt az egész, de mégis hű maradtál a valósághoz.

    További sok sikert kívánok Neked, remélem, hogy még ettől is sikeresebb író leszel. A blogolás elég nehéz, de olyasvalakinek, mint te, meg se kottyan. A véredben van az írás, tehát annak a gondolata, hogy valaha is abbahagyod, meg se forduljon a fejedben!

    Puszil és ölel,
    Jane Elliott. ♥
    xx

    u.i.: nagy megtiszteltetés lenne ha benéznél a blogomba, ami Harry-s: http://damnfanfiction.blogspot.com/

    Millió puszi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jane Elliott!
      Először is, szeretném bevallani neked, hogy könnyeket csaltál az arcomra, hiszen olyan gyönyörű kommentárt hagytál nekem, hogy erre egész életemben emlékezni fogok. Megértem, hogy nem volt időd, vagy energiád véleményeket hagyni, már az is rengeteget jelent számomra, hogy olvastad a történetemet, és amiket most mondtál, vagyis leírtál. Alig bírom elhinni :')

      Ígérem, még jó darabig nem hagyok fel az írással, és ezt a blogot sem zárom be, hiszen nemsokára érkezik ide egy új történet, egy új bandataggal. Szívet melengető érzés, hogy ennyire tehetségesnek tartasz, pedig nem csinálok semmi nagyszerűt, nem is erőlködöm, mindössze leírom a gondolataimat.
      Komolyan sírtál? :O Annyira édes vagyok, hogy azt képtelen vagyok szavakkal kifejezni, pedig "író" lennék, vagy mi a szösz. Örülök, hogy sikerült elnyernem a tetszésedet, és nekem is hiányozni fog a Zictoria páros. (még ez a név is megnevettet, mintha tényleg léteznének XD)
      Nagyon szépen köszönöm a jókívánságok tömkelegét, a dicséreteket, azt hogy írtál nekem, és komolyan KÖSZÖNÖM. KÖSZÖNÖM. KÖSZÖNÖM.
      Millio puszi Xx nagyon szeretlek, el sem hiszed, hogy már is a szívembe loptad magam <3
      ui.: benéztem a blogodba, és már el is kezdtem olvasni, és fel is iratkoztam. Eddig nagyon tetszik, csak gondoltam, gyorsan válaszolok neked <3333

      Törlés
  7. Drága szerecsendio!

    El sem tudom mondani, hogy mennyire sajnálom azt hogy végéhez értél ennek a történetnek. Annyira a szívemhez nőtt hog azt el sem tudom mondani. Azt hiszem nem tùlzok ha azt mondom egyszerűen imádtam. Minden héten alig vártam, hogy feltedd a részt és ezt Kriszti is megmondhatja mert mindig neki mondtam.
    A rész pedig egyszeűen fantasztikus volt. Eszméletlenül jò volt olvasni, hogy Tori és Zayn élete végre rendbe jött.
    Komolyan mondom, hogy már bekönnyeztem annyira valóság szerűen írtad le az egészet.
    Annyira édes volt a srácoktòl, hogy megszervezték Tori és Zayn esküvőjét.
    Az egyik kedvenc részem az volt mikor a kislány telibe találta a tortát.
    Olyan édesek, hogy ennyire szeretik a kicsit mosolyognom kellett rajta.
    Már nagyon várom, hogy elkezd a kövi történetedet.
    Millio puszi!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Szandi!
      Tényleg szoktad mondani Krisztinek? Azta, sosem gondoltam volna, hogy ennyire tetszik. Amikor nálunk aludt, vagy amikor élőben is találkoztunk, nem telt el úgy egy nap, hogy ne mesélt volna nekem rólad. Igaz, hogy nem ismerlek, de nagyon kedvellek, és remélem egyszer majd találkozunk *.*
      Köszönöm szépen a dicsérő szavaidat, boldog vagyok, hogy ennyire tetszett a történetem, ami nekem is a szívemhez nőtt, így nehéz elengedni. Reméltem, hogy a lehető legvalóságosabban fogalmaztam meg a részeket, hiszen próbáltam realistán gondolkozni, annak ellenére, hogy nincs nagy esély arra, hogy Zayn vagy bármelyik tag, így jöjjön össze egy lánnyal. <3
      Én is várom a következő történet debütálását, remélem az is tetszeni fog, és nem okozok majd csalódást <33
      Millio puszi Xx
      ui.: nekem is a tortás rész a kedvencem, vagy a pelenkacsere :)

      Törlés
  8. Drága szerecsendio! <33

    Annyira bűntudatom van amiatt, hogy az előző két részhez nem írtam komit, pedig még aznap elolvastam, amint kiraktad. De a hülye gépem elromlott és csütörtökön már be sem kapcsolt. Aztán ma reggel, próba-szerencse módra bekapcsoltam és lám! Működik és úgy tűnik komit is tudok írni. Szóval tényleg nagyon-nagyon sajnálom, hiszen megérdemelted volna!

    Viszont a történetre térve nem jutok szóhoz! Esküszöm, annyira ledöbbentem, hogy máris vége, annak ellenére, hogy pontosan tisztában voltam vele. Emlékszek, hogy még szeptember elején lázasan néztem a naptárat és a még hátra lévő fejezetek számát, hogy tudjam még mennyi van hátra és akkor még boldogan jelentettem ki, hogy október végéig még élvezhetem, hiszen az még rengeteg idő. Viszont most annyira rövidnek tűnik ez a két hónap, azt sem tudom, hogy mikor telt el. Asszem lemaradtam... :) Minden egyes részét élveztem a történetednek. Egyszerűen hihetetlen hogy vége, hiszen együtt sírtam és nevettem Torival vagy éppen Zaynnel. Szinte átéltem minden egyes pillanatukat, átéreztem helyzetüket. Szóval még mindig nem tudom felfogni, hogy vége. Erről a részről annyit szeretnék írni, hogy olyan boldog voltam amikor olvastam. Annyira örülök, hogy lett egy kislányuk, hogy minden rendeződött körülöttük. Ez csodálatos! És nagyon szép név! Dominika *-* :))

    Fogalmam sincs, hogy még mit tudnék írni... Gratulálok ehhez az egészhez, hiszen maga a történet kitalálása sem egyszerű, ha az ember nem ért hozzá. Ebből látszik, hogy kivételesen jó író amihez szintén csak gratulálni tudok :))
    És nagyon várom már a következő történetedet!

    Sok és még annál is több puszi,
    Szerető olvasód,
    Kriszti :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ááá nem tudok írni! "kivételesen jó író VAGY!" Jól kihagytam azt a szót! :DD

      Törlés
    2. Drága Kriszti!
      Hidd el, velem is számtalanszor elő fordul, hogy kihagyok, esetleg kétszer írok le egy-egy szót, vagy netalántán elütöm. Semmi gond, amúgy is értettem, mit szerettél volna mondani :) Köszönöm, hogy egész végig itt voltál velem, kedves, aranyos és biztató kommentekkel támogattál. El sem tudod mennyire jól esett a soraidat olvasni, és mennyi erőt gyűjtöttem belőle. AZ pedig, hogy az utolsó két részhez nem tudtál írni, semmi baj, ne is sajnáld. A lényeg hogy elolvastad, és hogy most itt vagy, amiért megint csak borzasztóan hálás vagyok.
      Szerintem is aranyos név a Dominika, én személy szerint imádom. Ilyen gyorsan eltelt ez a két hónap? Nos, igen is meg nem is. A szerdákat én is mindig izgatottsággal telve vártam, viszont az iskola többi napját. Annyira hosszúnak tűnt egy-egy nap, hogy legszívesebben haza jöttem volna.
      Az, hogy ennyire tetszett és ennyire átérezted a történetet, számomra hatalmas dicséret, hiszen azért kezdtem el írni, hogy másokat szórakoztassak az unalmas pillanataikban. Nagyon szeretlek <33
      Millio puszi Xx köszönöm, hogy vagy <33

      Törlés
  9. Oooo... ISTENEM ISTENEM!!! Annyira de annyira szerettem ezt a blogot hihetetlenul jool iirsz!!! Hamar kezdj ujjat mert... mert naggyooon joook a torteneteiid!!!!!!!!! :DDDDDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Blair!
      Köszönöm, köszönöm és köszönöm. Ígérem minél hamarabb hozom a következőt, mert képtelen lennék abbahagyni az írást. Köszönöm, hogy írtál, és remélem a következő történet is tetszeni fog <33
      Millio puszi Xx

      Törlés
  10. Sziaaa!:)
    Olyan 5 napja kezdtem olvasni a blogodat, de ahjj.. vége:|:D:D
    Nagyon ügyesen írsz ne hagyd abba^^ Ez a rész annyira tetszeeettT:DD
    Gratuláálok!:)xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága HercegnőHercegnélkül!
      Szia :) Öt napja? És már is a végére értél? Jaj, de aranyos vagy. Nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekes a sztori. Köszönöm szépen, ígérem nem hagyom abba :) Boldog vagyok, hogy tetszett a befejező rész ^^
      Millio puszi Xx

      Törlés
  11. Drága Drága szerencsedió.
    Ennél édesebb befejezést kívánni sem lehetett volna. Most majdnem elsírtam magam mivel tudom hogy vége... Annyira fog hiányozni ez a blog.Iszonyat jól írsz. És imádlak, imádom az írásod. Gratulálok!Alig várom hogy nemsokára újra olvassam a következő remekművedet. Ne haragudj nem tudom szavakba foglalni mit is érzek most. Mert tényleg nagy kedvencem volt ez a blog mindig annyira vártam az új részeket, de megért mivel magával ragadott az ahogy leírtad! Ha most itt lennél tuti addig ölelgetnélek míg el nem törik a kezem pedig nem ismerlek. Ezt a történetet már a legeleje óta olvasom és szerettem neked megjegyzéseket írni.
    Millió puszi és ölelés. Liza. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, Egyetlen Liza!
      Annyira szerettem olvasni a megjegyzéseidet, hiszen tudom, hogy már a kezdetektől fogva itt vagy velem, amiért nagyon hálás vagyok. Bár nem ismerlek személyesen, ha találkoznánk én is agyon ölelgetnélek és puszilgatnálak, plusz vigyáznék a kezedre, el ne törjön. <33 Eszedbe se jusson sírni! Nincs rá szükség, hiszen minden vég egy új kezdet, és ezt a blogot még nem szándékozom bezárni, hidd el. Aranyos vagy, hogy már is remekműnek tartod *.* Pedig még nem is olvastad. Remélem tényleg nem fogok csalódást okozni :) Egyáltalán nem haragszom semmiért, hiszen nincs rá okom. Köszönöm a sok dicséretet és azt is, hogy írtál, mindig :) <3
      Millio puszi Xx nagyon szeretlek <33

      Törlés
  12. Drága szerecsendio!

    Mint már említettem, sikerült elbőgnöm magam a befejezésen, még akkor is, ha boldogan végződött. Látod? Ha elmondtad volna a történet végét, talán nem is sírtam volna, mivel nem lett volna meglepetés. Inkább csak jót mosolyogtam volna rajta.
    Sajnálom, hogy nem írtam az előző részekhez, de bevallom lusta voltam, s egy szavas véleményt pedig nem akartam írni. Például , hogy imádom! Mert ez tényleg így van és nekem is nehéz lesz búcsút venni a történetedtől, mivel ebben a blogban, már nem fogom tűkön ülve várni a részeket!
    Megígértem, s ígéretem be is tartom, hogy amint belekezdesz egy újabb történetbe, követni foglak, mint egy megszállott, úgyhogy nem egyhamar szabadulsz majd tőlem! :D
    Nem tudom, hogy mindent leírtam - e, viszont twitteren is annyiszor meghálálom, hogy rátaláltam a blogodra! Komolyan. Fantasztikus kezdet, egy fantasztikus véggel!
    Kíváncsian várom az új történetet :)

    Szoros ölelés és ezernyi puszi, Abbie C ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Abbiem!
      Először is el kell mondanom neked, hogy imádok veled beszélgetni Twitteren, és boldog vagyok, hogy rám találtál. Nem kell sajnálnod, hogy nem írtál az előző részekhez, hiszen a már említett közösségi oldalon annyit dicsérsz, hogy nincs olyan nap, amikor nem pirulok el vagy nem kérdezem meg magamtól: Hé, ezt most mivel is érdemeltem ki?!
      Igazad volt, jobb így, hogy nem mondtam el, viszont még mindig fenn tartom a lehetőséget, hiszen szerintem nagyon aranyos vagy és bár nem ismerlek én a barátnőmnek tartalak. Az pedig, hogy sírtál... Komolyan sírtál? :'O Alig bírom elhinni, hogy ezt én váltottam ki belőled.
      Igen, tudom hogy megígérted, és azt is tudom, hogy eddig csak Zaynes történetet olvastál, így komolyan fel kell kötnöm a gatyámat, mert ég bennem a bizonyítási vágy *.*
      Millio puszi Xx nagyon -nagyon szeretlek <33

      Törlés
  13. Drága szerecsendio!
    Én nem vagyok valami nagy komizó és gondolom te is észrevetted, hogy neked se komiztam valami sokat, de ehhez muszáj volt írnom. Már jó ideje olvasom a blogodat és meg kell, hogy mondjam azon kevés írókhoz tartozol akikre tényleg felnézek mert olyan szuperül tudsz írni ahogyan nagyon kevés embernek adatik meg.
    El kell h mondjam ez a rész nagyon tetszett. Az egészet végig nevettem mert olyan jó volt olvasni hogy végre valahára boldogok. Ebben az egészben csak az szomorú hogy vége van a történetnek, de nem búsulok mert tudom hogy nemsokára belekezdesz a következő történetbe. Már alig várom

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Anikó!
      Igen, észre vettem, hogy nem vagy nagy komizó, de azért is jelent olyan sokat, hogy ide mégis írtál nekem, hiszen nagyon jó volt olvasni a soraidat. Köszönöm szépen a kedves szavaidat, boldoggá tettél azzal, hogy azt mondtad, felnézel rám, pedig komolyan mondom, nem csinálok semmi rendkívülit.
      Örülök, hogy tetszett a rész, és hogy sokat nevettél rajti, mivel próbáltam kedves, aranyos és viccel hangvételben megírni. Ami ezek szerint sikerült :$
      Igen, sajnos vége lett a történetnek, de hamarosan jön az új, és szerintem az sem lett rossz. Személy szerint imádtam írni <3
      Millio puszi Xx köszönöm, hogy írtál <33

      Törlés
  14. Kedves Kinga! :)
    Ez a rész.. *-* imádtam, főleg azt, mikor Lou pelenkázni próbálta Dominikát :D A babáról jut eszembe, az a kép a bejegyzés elején, azt hittem megzabálom a babucit :3 Nagyon vicces és meghitt rész volt!
    A nagy család. Ezzel lehet a legjobban jellemezni őket nem? :)
    Nagyon szívesen olvastam volna még az esküvőt is, csak sajnos vége lett.
    Vége. Örülök is és szomorú is vagyok. Örülök, mert happy end lett a történeted vége, és örülök, mert hamarosan elkezdhetjük olvasni az új "mesédet" (bocsi, nem tudtam mást írni :D). És szomorú vagyok, mert befejezed.
    Köszönöm, hogy megírtad ezt a csodás blogot! Köszönöm, hogy olvashattam! Ez eszméletlen megtiszteltetés, hogy mikor kommentet írtam egy-egy részhez, mindig válaszoltál! Mint már mondtam, sokan elvárják, hogy komizzanak, de nem válaszolnak.. Na, mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ilyen kedves és közvetlen vagy, ami folytán az olvasóid rendszeresen beszélhetnek, és megismerhetnek téged <3
    Nagyon-nagyon szeretlek! <3 xX Cinti
    Ui.: nagyon jó lett a WHWAS című blogotok designe, és nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz ezen a blogon *.* <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Cintim!
      Annyira jó hallani felőled, hiszen mindig csak pár mondatnyit tudtunk beszélni, amit nagyon sajnálok. Igen, az egyik kedvenc részem a pelenkázás, a másik pedig a tortás incidens. Igazából, bevallom neked, egyáltalán nem így terveztem a befejezést, és az utolsó fejezetekig azt sem tudtam, hogy végül boldog lesz-e vagy sem. Aztán, egyik nap nézegettem a Tumlr-t és megtaláltam ezt a képet. Azonnal beleszerettem, és úgy gondoltam Zaynnek és Torinak kell egy kisbaba! Így született meg Domi <33
      Én is szomorú vagyok, hogy befejeztem, de ház hamarosan jön az újabb "mesém", hogy a te szavaiddal éljek.
      Én köszönöm, hogy elolvastad a dilis agyszüleményemet, nagyon kedves olvasó vagy, és szerintem természetes, hogy mindig válaszolok a kommentekre, hiszen, ha az olvasók veszik a fáradtságot a véleményezésre, akkor a minimum, hogy én is írok nekik egy-egy hálálkodó sort. Az pedig, hogy közvetlen vagyok.. egyszerűen nem is tudnék másmilyen lenni, hiszen alapból is nyílt személyiséggel rendelkezem. A megjátszás pedig nem tartozik az erősségeim közé :)
      Millio puszi Xx nagyon szeretlek, és köszönök mindent <33
      ui.: köszönjük szépen, elég sokat dolgoztunk a kódokkal meg minden, de az érdem Azy-é, aki megalkotta nekünk a csodálatos fejlécet *.* Ezen a blogon pedig minden átmegy lilába, de nem is árulok el többet <3

      Törlés
  15. Szió!
    Nagyon örülök, hogy hamarabb felrekted a részt. Nagyon jó lett. Sajnálom, hogy csak most tudok írni, de nem voltam itthon. Pedig én akartam lrnni az első most már mindegy. :D Imádom az írásaidat. Hát nem is tudom mit írjak még ide,mert szerintem már ezerszer leírtam, hogy nagyon ügyes vagy.
    Ezer puszi
    Nóri <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Nóra!
      Szia :) Igen, nem bírtam magammal és muszáj volt kitennem, hiszen amikor megláttam az 50.000 oldalmegjelenítést, nagyon boldog lettem. Köszönöm szépen a dicséretet, és semmi baj, jobb későn, mint soha. Nekem ugyanannyira sokat jelent, mintha te lettél volna az első <33 Ismételten csak köszönöm, és nem kell sokat írnod, a lényeg, hogy itt vagy és olvasol <3
      Millio puszi Xx <33

      Törlés
  16. Drága Szerecsendio!
    Hű. Fogalmam sincs mit írhatnék most ide. Azt hiszem, az előző jó pár rész során, bőven kifejtettem, hogy tulajdonképpen "mit érzek", és hogyan vélekedek erről a történetről, valamint rólad. Sajnálom, ha volt olyan, mikor nem írtam, és ez mellett reménykedem abban, hogy vol számodra pár hasznos tanácsom, esetleg néhány jó ötletem. És, azt hiszem, a szemem előtt fejlődtél ki teljesen, egy amatőr, kezdetleges íróból, mostanra egy rohadt tökéletes, profi, és hihetetlen íróvá, és emberré. Na persze meg kell, hogy említsem, mikor rátaláltam erre a blogra, és akkor még csupán pár fejezet volt fent Niall és Kelly sztorijából, már akkor sem voltál kispályás. Ott még csak tanulgattad a szárnyalást, mostanra viszont teljesen elsajátítottad azt, és 250 km/h-val száguldasz a levegőben. Mi ez, ha nem egy tökéletes átalakulás? 16-17 évesen
    ... azt hiszem, senkitől nem olvastam még ennyire kidolgozott történetet. De tényleg. Igazából azt sem hiszem el, hogy ismerhetlek. Lehet, hogy álom, de ha az, akkor soha ne ébredjek föl belőle.:) Persze az is lehet, hogy a soraim fölöslegesek, és bár elolvasod, nem jelentenek sokat, viszont számomra az eddigi írásaid milliókat jelentettek és jelentenek is. Azaz jelenleg is. ÉS mint ahogy már a szöveg elején említettem, nem tudnám újból elmondani az egészet, hiszen végig olvashattad a véleményemet egészen az elejétől. ÉS igen, azt hiszem kimondhatom, hogy már a kezdetektől az olvasód vagyok. (Persze titokban reménykedem, hogy egy olvasónál kicsit több, de pszt.:) ) Mondanék valami bölcsességet, valami hasznos tanácsot, esetleg bármi mást, de, azt hiszem, ezt a kis "feladatot" most már neked kellene megtenned, mert nekem nagyobb szükségem volna rájuk.:)) Kifejeztem a szeretetem a kommentekben, egy titkos üzenetben (Molly.:) ), chatben, a blogomon, a facebookon, és a nagy chates beszélgetésekben. Remélem találkozunk hamarosan, mert nem sokáig bírom már, hogy várjak az egyéned megismerésével.
    Ja, és hogy legyen egy kis hagyomány a végén: A záró fejezet is bemutatta mindazt röviden, amiről egész pályafutásod során beszéltem. Tökéletes volt, hibátlan, tartalmilag kifejező és teljesen beleélhettem magamat. Kell ennél több? :) Nem.
    Tűkön ülve várom a következő kinézetet a blogon, érdekel a fejléc, valamint gratulálok mindenhez amit itt elértél.
    Szeretlek <3 <3

    Cher BRooks

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drágám!
      Először is, el kell mondjam, hogy amikor megláttam a kommentedet, egyszerűen elállt a szavam, és komolyan szükségem volt pár másodpercre, hogy eljusson a tudatomig, hogy ezt én kaptam. Igen, minden rész végén írtál nekem, és szerintem egytől-egyig mindegyikben feleltem pár j tanácsot, hiszen a hibáimat is mindig megmutattad és szerintem ennek köszönhetem, hogy egy kezdetleges íróból igenis felléptem a haladó szintre.
      Emlékszem az első kommentedre, még a Niall kibaszott szexi Horan-os történethez, és be kell valljam, akkor sem akartam elhinni, hogy pont te vagy az, aki olvassa a próbálkozásaimat. Már akkor is felnéztem rád, mint íróra, és amikor először rád írtam azon a bizonyos közösségi oldalon, annyira féltem, hogy nem fogsz válaszolni, mert nincs rám időd. Leírhatatlanul örülök, hogy ez nem így történt, annak pedig még inkább, hogy megtaláltalak mint barátot, akivel bár még sosem találkoztam, többet jelent számomra, mint gondolná. Mert nem csak olvasóként tekintek rád, ez csupán másodlagos dolog, hidd el <333
      Tudom, hogy néha rád fér a biztatás, mert bebeszélsz magadnak hülyeségeket - ahogy én is - és ígérem mindig itt leszek neked, és ösztönözlek a folytatásra, mert te egy KIVÉTELESEN TEHETSÉGES ÍRÓ vagy <33 nem csak a számomra! Alig várom, hogy végre személyesen is találkozzunk, annyira sajnálom, hogy sosem jön össze a távolság miatt. De ha a sulis idő alatt nem is, nyáron feltétlen nálunk kell töltened egy egész hétvégét! Nincs vita <33
      Szeretnék megköszönni mindennemű támogatást, azt, hogy a barátom vagy, hogy biztattál és jelenleg is biztatsz, hogy leírtad nekem mindezt és úgy összességében MINDENT :) Boldog vagyok, amiért tetszett a történetem, próbáltam a tőlem telhető legjobbat nyújtani :$
      Millio puszi Xx nagyon-nagyon szeretlek <33
      ui.: a kinézetet már én is átváltoztatnám, remélem nem lesz vészes :) *.*

      Törlés
  17. Drága Szerecsendió!
    Imádtam ezt a történetet! Ha jól emlékszem kb. annál a résznél csatlakoztam az olvasóid köze, amikor Zayn elvitte Torit gokártozni(nem tudom hogy írják). Onnantól mindig hatalmas izgatottsággal vártam a következő részeket. Teljesen komolyan mondom, nagyon-nagyon megérte!
    Köszönöm, hogy olvashattam Tori és Zayn történetét!
    Még így az utolsó fejezethez: Nagyon édesek és szeretni valóak! Rám fért egy Happyend, mert az egyik kedvenc blogomnak a benfektese vagyok és abban nem lesz... :/ Amúgy ez is a kedvenc blogjaim közé tartozik! :)
    Eddig még nem kezdtem el, de lassan elolvasom Niall és Kelly történetét is! Na jó, ezt nem állíthatom biztosan, mert csomó bloggal le vagyok maradva, most nyaralunk és ki szeretném használni.
    Összességében: Mindig is imádtam ezt a blogot! A Lies On Your Lips-et is olvasom, az is nagyon-nagyon jó!
    Millió puszi: Darku

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Darku!
      Nagyon szépen köszönöm, akkor ezek szerint már régóta nyomon követed a történéseket *.* Igazából én sem tudom, hogyan írják pontosan, akkor is rá kellett Google-znom, de szerintem helyesen írtad le.
      Én köszönöm, hogy elolvastad a történetüket, hiszen mindig is úgy gondoltam, hogy ilyen esetekben nekem kell hálálkodnom, nem fordítva, hiszen az író van az olvasókért, és szintén nem fordítva.
      Sajnálom, hogy ott nem lesz Happy end, de nem lehet minden történet boldog, hiszen az élet sem fenékig tejfel, hogy ezzel az elcsépelt közhellyel éljek. :)
      Nem muszáj elolvasnod Niall és Kelly történetét, hiszen az igazat megvallva, kicsit sablonosnak gondolom, és az egyetlen oka, hogy nem töröltem, az a sok-sok kedves és támogató komment miatt van, plusz, valahol el kellett kezdeni, és az is én voltam. Senki sem profin esik ki az anyukája hasából.
      Örülök, hogy tetszett/tetszik a blog, és hogy a másik történetünket is olvasod. Nagyon jó ilyet "hallani" :) Köszönöm, hogy mosolyt csaltál az arcomra <33
      Millio puszi Xx

      Törlés
  18. Drága ikrem!

    Csodálatos befejezés lett ez a vége, minden tökéletes lett és egszerűen öröm volt olvasni a boldogásgukat! Remekül megírtad ezt a történetet ami nagyon jól sikerült, örülök a sikerednek, jó volt elolvasni a statisztikát is, megérdemelsz mindent!! <3 Örülök, hogy közös babájuk lett, na meg esküvő is. ;) Egyszóval tökéletes lett!

    Pippa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Ikrem!
      Nagyon szépen köszönöm a dicséretet, ahogy azt is, hogy végig itt voltál velem, Nagyon sokat jelent, hiszen emlékszem, amikor félénken megmutattam neked a blogom; már akkor lelkes olvasód voltam. Köszönöm, hogy velem voltál <33 Nagyon szeretlek <33
      Millio puszi Xx és remélem a következő is tetszeni fog :$

      Törlés
  19. Drága, Egyetlen Csillagom!

    Annyira sajnálom, hogy csak most írok, de egyszerűen csak most volt rá időm, mert ez a hülye szolgáltató valami kábelt szerelt és tegnap estétől egészen mostanáig nem volt idehaza internet. Na, de ez most nem ide tartozik! Amikor a rész végére értem egyetlen érzelem keringett bennem, öröm. Annyira örülök annak, hogy minden így alakult, az egész olyan meghitt idill és a legfontosabb, hogy boldog volt. Louis viselkedése megnevettetett, Hazza megjelenése mosolyra késztetett Zayn panaszkodásával együtt. Egyszerűen nem volt olyan pillanat, amikor a mosoly mimikái ne szöktek volna az arcomra. Azonban szomorú is vagyok, hiszen vége, de egy a lényeg, hogy nem hagyod abba! Nem hiszen, hogy kibírnám az írásaid nélkül nem is tudom, hogy ezt a pár napot, hogyan fogom átvészelni. Ha örökre bebejeznéd, az felérne egy gyomron rúgással vagy inkább azzal, mintha kitéptek volna valamit az életemből, mert az alkotásaid olvasása a mindennapjaim részesévé vált, nem tudnék meglenni nélküle. Egyszerűen boldoggá tesz, hogy olvashatom, hiszen a soraid olyan hitelesek, hogy képesek a szívemig, lelkemig lehatóan megérinteni. Visszatérve eme gyönyörletes befejezésre sírtam, de most végre az öröm kedvvért, hiszen végül minden jól alakult, mindenki a maga helyére került boldogan és bár nem sértetlenül, de végezetül a végeredmény a fontos, ami pótolhatatlan. És minél nehezebb dolgokon esik, keresztül az ember annyival jobban esik majd a boldogság a végén :) A születésnapi felköszöntés gesztusa végképp megmosolyogtatott Diminica tortás malőrjével együtt, annyira aranyos volt, ahogyan elképzeltem magam előtt a családi, örömteli jelenetet, nem is beszélve a fürdetős pillanatról és nem mellesleg a ceremónia pontos időpontjáról és természetesen Tori könyvének kiadásáról se feledkezzünk meg. Annyira örülök annak, hogy mindenki élete sínen van, szinte sírhatnékom támad tőle, hiszen egyszerűen elképesztő!!! *.* Nagyon örülök ennek a befejezésnek és legfőképpen annak, hogy még továbbra is én nem mellesleg jó sokat olvashatok Tőled!
    Összegzés (utoljára eme történethez, ami kissé elszomorít); minden egyes pillanatot, percet, órát a szívemben fogok őrizni, hiszen felejthetetlen jelenetekkel ajándékozott meg eme történted, még inkább megtanultam, hogy az életben több választásunk is van és nem szabad feladnunk az első akadálynál és nagy ívű kanyart tennünk, hogy kikerüljük a buktatókat. Már nagyon várom a további történeteid itteni publikálását is, hogy még részletesebb véleményt tudjak róluk alkotni! <3
    Millió puszi és szoros ölelés! <3 <3 Köszönöm Neked, hogy olvashattam ezt a csodás történetet!!! <33333333333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Csigusz!
      Tudod, hogy nem az számít, mikor írsz, hanem az hogy minden egyes alkalommal - és tényleg kivétel nélkül - mellettem álltál, támogattál, és a mai napig ezt teszed. Ez alatt a történet alatt ismertelek meg, így ez mindig is emlékezetes lesz a számomra, és el kell mondjam, hogy nagyon szeretlek, én sem bírnám ki az írásaid nélkül, hiszen a mindennapjaim részévé vált, ahogyan az is, hogy beszélgetünk. Ezért is szomorodtam el tegnap, hogy nem tudtunk normálisan beszélgetni, az internet miatt, és rossz belegondolni, hogy vasárnap estig nem is hallok majd felőled. De sajnos el kell utaznunk, és ezt nem kerülhettem el. Mindegy is.
      Az, hogy ennyire tetszett a történet, és hogy sikerült tanulságot is belecsempésznem, nagy boldogsággal tölt el, hiszen ez az jelenti, hogy nem egy hatalmas bénázást alkottam meg, hanem valamit, amire talán pár ember emlékezni fog. Egy ideig még biztosan nem tervezem abbahagyni az írást, és erre mi is lehetne nagyobb garancia, mint hogy ebben a pillanatban is az új történeten dolgozom, ezúttal Hazza főszereplésével? Meg persze ott van a legújabb, ami már egy teljesen más műfaj lesz... meg persze a közös.. szóval van munkám bőven, így lesz mit olvasnod, bár még mindig alig hiszem el, hogy ennyire jó lennék, hogy ne legyél meg nélküle. Mindenesetre köszönöm hogy ezt írtad, mert nagyon megmelengette a szívemet.
      Apropó, te már tudtad mi lesz a befejezése ennek a történetnek, hogy minden boldog lesz, és annak is örülök, hogy sikerült hitelesen lezárnom, mivel én tényleg így képzeltem el az ünnepséget. Aranyos fejezetet szerettem volna, ami mosolyt csal mások arcára, hiszen ezért kezdtem el írni: Hogy másokat szórakoztassak.
      Nagyon-nagyon szeretlek.
      Na persze az összegész is kihagyhatatlan, az utolsó, ehhez a történethez :') Egyszerre sírok és nevetek. Nehéz megválni a szereplőktől, de megsúgok neked egy aprócska titkot. Lesz még olyan történetem, amiben visszaköszön Tori, Zayn és Dominika <3 Pszt :$
      Millio puszi xx és tényleg köszönöm, hogy vagy nekem, mert már el sem tudom képzelni, milyen lenne a barátságod nélkül <3333

      Törlés
  20. Drága Bűbájos és Elképesztő Szerecsendio(m)!
    Leég a pofámról a bőr, hiszen a Grace storyt és ezt is tegnap el olvastam, de egyszerűen a technika nem engedte, hogy írjak neked egy kis visszajelzést! Sajnálom. :(
    Ezt a történetet már VALAMEDDIG elolvastam, de sajnos ez is kitörlődött az unokatesóm miatt! Sírva olvastam végig, aminek persze több oka is van, de leginkább az, ahogy megírtad. Néhol sírtam és néhol nevettem az olyan részeken amiken a szereplő is. Rettentő mennyi minden akartam mondani de egyszerűen csak zagyvaságokat vagyok képes írni értelmetlenül egymás után. :(
    Zayn nagyon igazságtalan volt Torival mikor nem hallgatta végig pedig mindenkinej jár egy második esély! Perriet legszívessebben itt helyben megöltem volna mikor azt mondta Torinak, hogy Zayn barátnője. Torit talán úgy jellemezném, hogy szerette a munkáját, de mégis többre tartotta a szerelmét és annak családját. A fiúk támogatták őket, de mindegyik tett valamit azért, hogy alakítson a történeten. Nekem teljesen kerek volt, így ahogy volt! Imádtam a történetet és remélem ezzel a zagyvasággal amit megjegyzésnek szántam mosolyra késztettelek, hisz ez volt a célom!
    Bocsánat a helyesírási hibákért, a kommentár hosszáért! Ha nem olvasod el az sem baj, csak lásd, hogy itt vtam! :)
    Puszi Szeretlek <333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Édes, drága Bells!
      Jaj, ne kérj folyton elnézést... el sem tudod képzelni mennyire örülök annak, hogy egyáltalán írtál, hiszen nem volt kötelező, tekintve, hogy már réges régen vége van ennek a történetnek. Megdöbbenve vettem észre, hogy kaptam egy komit ehhez a részhez is. Még most is mosolygok! *-* Köszönöm.
      Azért sírtál, mert megírtam? Boldog vagyok, amiért át tudtad élni, és együtt sírtál/nevettél a szereplőkkel. Ez azt jelenti, hogy valamit nem csinálok rosszul. Egyébként pedig nem írsz zagyvaságokat, az én válaszom sem jobb :)
      Zayn valóban nagyon igazságtalan volt, de gondolj csak bele... ő úgy gondolta, kihasználták. A lány csak hazudott neki, akkor miért hallgatta volna meg az újabb hazugságokat?! (az már más dolog, hogy csak az igazat szerette volna elmondani neki, hiszen Zayn nem tudhatta). Perrie pedig... féltékenység, egy kis kétségbeeséssel párosulva. A legrosszabb, ami egy emberrel előfordulhat. Ez sem csak az ő hibája, így én nem tudom elítélni, ahhoz túlságosan a szívemhez nőtt.
      Torit tökéletesen jellemezted, tényleg ilyen, ahogy a fiúk is.
      Nem olvasom el?! Már miért ne olvasnám?! <3
      Millio puszi, én is szeretlek Xx

      Törlés