A gyönyörű fejléc Azy érdeme, minden más, amit ezen a blogon látsz az én munkám. Kérlek ne lopd, és ha lehet, ne becsméreld!

2013. augusztus 22., csütörtök

XIV. fejezet: Bíztam benned

Sziasztok :)
Hát, egy nappal hamarabb érkeztünk haza a nyaralásból, így én teszem közzé ezt a részt. Nagyon kíváncsi vagyok, mit fogtok hozzá szólni és igen Vanessza, itt derül ki minden, amit már annyira vártál. Szeretném megköszönni kriszty96-nak, hogy távollétemben közzé tette a fejezeteket, nektek pedig a sok-sok komit és díjat. Arról mér nem is beszélve, hogy 60 követőm és 56 feliratkozó lett. Csodásak vagytok <3 Szóval, nem is húznám a szót, Jó olvasást mindenkinek, élvezzétek ki a nyár hátra lévő részét!
Millio puszi Xx <3 nagyon szeretlek titeket!

~Zayn Malik~
Csak forgolódtam és forgolódtam az ágyban, valami nem hagyott nyugodni, olyan hiány érzetem volt. Egy hatalmasat nyújtóztam, miközben kinyitottam a szemeimet, amivel sehol sem találtam őt. Pedig tisztán emlékszem, hogy tegnap este a karjaimban aludt el. Akkor most mégis hol van? Az ágy melletti éjjeliszekrényen megpillantottam egy fehér papírdarabot, így gyorsan odanyúltam érte, és miután a szemeimmel végre tisztán láttam a tollal sietősen ráfirkantott szavakat, olvasni kezdtem.
„Jó reggelt! Sajnálom, reggel hívtak, mert be kell mennem dolgozni, de hatkor végzek és akkor csinálhatnánk valamit. Azért nem keltettelek fel, mert nem volt hozzá szívem. Nagyon szeretlek. <3 xoxo Tori”
Megmosolyogtatott üzenete, bár szomorú voltam, hogy nem köszönhettem el tőle. Ledobtam magamról a takarót és elsétáltam a fürdőszobába, miközben beletúrtam kócos hajamba. Tudtommal ma szabadnapunk van, csak holnap fogunk felvenni új egy számot a stúdióban. Nagyon lassan másztam be a zuhanyzóba és megengedtem a kellemesen langyos vizet, ami jólesően csorgott végig a hátamon. Kezembe nyomtam egy kis tusfürdőt, amit eloszlattam az egész testemen, ezzel teljesen felfrissítve. Elég sokáig elidőztem ezzel a művelettel, de még úgyis nagyon korán volt. Zuhanyzás után szárazra töröltem magam és felvettem egy szürke melegítő nadrágot és egy fehér pólót. Lassan sétáltam le a lépcsőn, elnyújtva minden lépést, miközben felkészültem a legrosszabbra. Mégis, ami lent fogadott, hihetetlenül meglepett. Minden bútor a helyére volt rakva és ha ez nem lett volna elég, ráadásul csillogó tisztaság uralkodott a házban. Talán még sosem volt ilyen rend, ami azért vicces, mert tegnap buliztunk, vagyis káosznak kellett volna lennie. Hazza és Nialler épp videojátékoztak, amikor elhaladtam mellettük a konyha felé, de a többiek sehol sem találtam. Úgy gondoltam, Eleanorral és Daniellel töltik az egész napot. Kinyitottam a hűtő ajtaját és kiszedtem belőle a tejet, amit ráöntöttem, a már előkészített gabonapehelyre. Felvettem az asztalról a tálat és azzal a kezemben ültem le a kanapéra a srácok mellé. Lábaimat felhúztam, miközben azt néztem, hogy a szöszi egy frappáns csellel gólt rúg Harry kapujába, ezzel átvéve a vezetést és elverve a göndörkét Fifában. Nem kell mondanom, hogy ettől Hazza már a kiakadás szélére került, hiszen általában ő ver el minket és nem fordítva.
- Jó reggelt, Csipkerózsika! - húzta el a száját szomorúan, az előbbi okok miatt, de mégis mosolyogva cukkolt, így nem aggódtam azért, hogy az egoja rendben van-e.
- Képzeld Tori csinált nekünk palacsintát reggelire - újságolta Niall, örömében fel le ugrált a kanapén, ennek hatására majdnem magamra öntöttem a tányéromban lévő tejet. Szemöldököm a fellegekbe szökött, miközben felé fordultam. A konyhában sehol sem láttam palacsintát. Máris elfogyott volna?
- Nekem nem is hagytatok? - kértem őket számon, hiszen szívesen megkóstoltam volna. Kíváncsi vagyok hogy süt, mert amikor a tóparti házban voltunk mindent elrontottunk. Igaz, legfőképpen nekem köszönhetően, de akkor is.
- Csak azoknak jár, akik takarítottak. Minket is így vett rá – nevette el magát Harry, végül büszkén nézett körbe a házon, ahol meg sem látszottak a buli nyomai. Kihúzta magát, mintha csak arra várna, hogy megveregessem a hátát.
- Tényleg egész hamar megcsináltátok – kuncogtam fel, hiszen általában még két napra rá is lehet egy-egy bugyit találni valahol. Megráztam a fejem, kiverve belőle az előtörő kosza gondolatokat, amik közül nem mindegyik volt étvágygerjesztő és belekanalaztam a csokis müzlimbe, ami kezdte teljesen elveszíteni ropógósságát. Már szinte elolvadt a számban.
- Korán? Vagy három órán át csináltuk, csodálkoztunk is, hogy még a porszívó zajára sem keltél fel, de Victoria megkért minket, hogy hagyjunk aludni.
- Azt hittük sosem fogsz felkelni – szemeim kikerekedtek szavaik hallatára. Ilyen sokáig aludtam? Lehetetlen, erre még én sem vagyok képes. Ők is meglátták hirtelen támadt idegességemet, miszerint már le is késtem a randinkat, így a vállamra helyezték kezeiket, és csak azután szólaltak meg.
- Nyugi. Tori említette, hogy csak hatkor végez - lökött oldalba Hazza és sunyin összenézett a másik oldalamon pihenő sráccal. Leraktam az előttem lévő kis asztalra a már üressé vált tányéromat és durcásan összehúztam a szemöldökömet, miközben karba tettem a kezem a mellkasom előtt. Persze, igazából nem voltam rájuk mérges és ezt ők is jól tudták. Újra összenéztek, ami nyugtalanná tett, végül rossz előérzetem beigazolódott. Karomnál és lábamnál fogva kaptak fel az ülőalkalmatosságról és az udvar felé cipeltek. Először nem tudtam mi jár már megint abban a hülye fejükben, de amikor szemeimmel megpillantottam a medencét, összeállt a kép. Kapálódzni kezdtem, amitől elvesztették az egyensúlyukat és mind a hárman beleestünk a jég hideg vízbe.
- Kinyírlak titeket! - ordibáltam és vészesen közelítettem feléjük. Már épp szálltak volna ki a medencéből, de én visszarántottam őket a lábuknál fogva, így visszaestek. Mérgesen néztek rám, és egy ördögi kacaj kíséretében belenyomták a fejem a vízbe. Ez így ment egy darabig. Néha összefogtam Niallel Harry ellen, néha ők ellenem, de mindig kettő az egy ellen volt a felállás.
Nem bírtuk sokáig a fagyos időt, így bejöttünk a házba és elkezdtünk Tv-t nézni, amint megszárítkoztunk. Egy spanyol szappanopera ment benne és mivel Niall eldugta a távirányítót, nekünk is muszáj volt ezt néznünk, hisz nem tudtuk elkapcsolni.
- Akkor most ki az a Martin? - nézett rám kérdő tekintettel Hazza, mire hangos nevetésben törtem ki. Egyszerűen megrántottam a vállam, hisz én se tudtam a választ.
- Csöndet már! - pisszegett le minket a szöszi, így jobb ötletnek tartottam, ha inkább készülődök az esti randinkra, mivel fél óra múlva indulnom kell. A lehető leghalkabban mentem fel az emeletre és átöltöztem egy farmerbe és egy fekete pólóba, hozzá illő pulóverrel. A hajam bezseléztem és stílusosan beállítottam, hogy egyetlen egy szál se álljon félre. A zsebembe raktam az új telefonomat és a kocsikulcsot, végül indultam is.
- Sziasztok - már a folyosóról kiabáltam vissza nekik, úton a parkoló felé. Tori házától nem messze volt egy virágos bolt, ahol vettem neki egy szál vörös rózsát. Minél közelebb értem a panelrengeteghez, annál jobban izgultam. Kissé remegve nyomtam be a kaputelefon kódját, aminek hatására egy pittyegő hang szólalt meg jelezve, kinyílt a a bejárat. Lift helyett a lépcsőt választottam, ahol egyszerre két lépcsőfokot átugorva haladtam a célom felé. Felérve a második emeletre kopogtatni kezdtem az ajtaján. Pár másodperc idegőrlő várakozás után fülig érő mosollyal nyitotta ki nekem az ajtót, majd egy édes csókkal üdvözölt.
- Hmm, ezt meg tudnám szokni – mosolyogtam bele szájába, végül átléptem a küszöbét.
- Még lezuhanyozom, de utána mehetünk. Érezd otthon magad – az utolsó mondata már a szobájából érkezett, ahol ha jól hallottam, a ruhái közt kutatott a megfelelő darab után.
- Használhatom a laptopod?
- Persze, ott van a konyhában – elsétáltam az említett helyiség felé és a laptopjával a kezemben ültem le a kanapéra, teljesen elkényelmesedve rajta. Azonnal felléptem Twitterre és gyorsan megosztottam a következőt:
„@zaynmalik
Teljes szívemből szeretem <3”
Természetesen nem jelöltem be rajta Torit, mert akkor szétszedték volna az utálkozó rajongók, és ezt minden áron el akartam kerülni. Alig telt bele pár pillanatba, már is jöttek a kérdések a világ minden pontjáról. A legnormálisabbakra még válaszoltam is, majd kijelentkeztem. Már épp kapcsoltam volna ki a gépet, amikor megláttam egy „cikk” nevű mappát az Asztalon. Először nem akartam belenézni, végül a kíváncsiság győzedelmeskedett felettem. Érdekelt kedvesem legújabb munkája, hogy vajon milyen segítőkész tanácsokkal fogja ellátni az embereket. De amit találtam az teljesen más volt. A cikk rólam és az anyukámról szólt, a családunk problémáiról. Minél több szót olvastam el, annál jobban lepte el a testemet a méreg, szétáramlott bennem az ereimen keresztül. Victoria pont akkor jött be a nappaliba, amikor a cikk végére értem.
- Na? Hogy tetszem? - bájosan mosolygott, miközben megpördült, hogy teljes egészében megcsodálhassam a ruháját. Arcáról lefagyott a mosoly, amikor érzelemmentesen bámultam rá, ahelyett, hogy vidáman megdicsértem volna, hisz tényleg csodálatosan nézett ki.
- Ne játssz tovább! Lebuktál, édesem – szinte köptem a szavakat, olyan lekezelően beszéltem hozzá, maró gúnnyal a hangomban.
- Miről beszélsz? - miért csinálja ezt? Még most is hazudik, bár be kell vallanom ügyesen csinálja. Olyan jól adta elő, hogy egy pillanatra elhittem. Elhittem, hogy tényleg semmiről sem tud, pedig az lehetetlen. Idegesen mutattam meg neki az előbb olvasott cikket, mire szeméből záporozni kezdtek a könnycseppek. Egy lépéssel közelebb jött hozzám, de én hátráltam. Nem akartam, hogy hozzám érjem, nem gyengülhetek el, nem bocsáthatok meg neki, bármit is mond.
- Én...én már teljesen elfeledkeztem erről. Már el sem akartam küldeni. Szeretlek – kétségbeesetten próbálkozott, de már egy szavát sem hittem el.
- Utánam ki jött volna? Harry? Niall? Louis vagy Liam? - nem szólt egy szót sem csak bőgött tovább. Már én is homályosan láttam, de visszatartottam a szemeimet tüzes vasként égető könnyeket – Én bolond. Szóval végig csak játszottál velem? Nem is akartak megerőszakolni a boltban, csak színjáték volt az egész, aminek én ügyesen bedőltem?! - kérdésnek indult, a végére mégis inkább kijelentésnek hangzott. Arcán döbbenetet véltem felfedezni, talán azt hitte sosem fogok rájönni az igazságra, de tévedett.
- Tessék? Nem. NEM! Az igazi volt, ahogy az érzelmeim is. Szerinted eljátszanám, hogy megerőszakolnak? - hangja hisztérikusan csengett, amitől megremegett az egész testem. Ez talán tényleg túlzás volt. Csak az a baj...
- Már nem tudom, mit higgyek – fejeztem be hangosan a gondolatmenetemet. Idegesen túrtam bele a hajamba, már az sem érdekelt, ha ezzel tönkre teszem. Már semmi sem érdekelt.
- Szeretlek, kérlek, higgy nekem – könyörögve kérlelt, hangja megbicsaklott egyszer-kétszer. Láttam rajta, hogy közelebb jönne hozzám, mégsem tette. Talán attól tartott, hogy ellökném magamtól és igaza volt, valószínűleg ezt tettem volna.
- Az egész elcseszett világban te voltál a legjobb dolog, mégis elárultál – már ordibáltam, nem voltam képes visszafogni az érzelmeimet – Gyűlöllek! Takarodj innen! - mutattam az ajtó felé. Hangomra összerezzent, ami nem csoda, hisz én is megijedtem saját magamtól.
- Én itt lakom – hangereje meghaladta az enyémet, szavai szíven ütöttek. Igaza volt. Mérgesen vettem tudomásul, hogy nekem kell eltűnnöm. Tessék, még ezt is elcseszem, akkora egy idióta vagyok.
- Jó, akkor én megyek el, és többet látni sem akarlak! - nekidobtam az eddig kezemben szorongatott rózsát és kiviharoztam a lakásából. Hatalmas hévvel csaptam be magam mögött az ajtaját, majdnem kiszakadt a helyéről. Még hallottam, ahogy lerogy a földre és tovább sír, de nem foglalkoztam vele, számomra megszűnt létezni. Beültem a kocsimba és meg sem álltam hazáig. Először egy kocsmába akartam menni, ahogy segg részegre iszom magam, de tudtam, annak nem lenne jó vége, főleg, hogy holnap stúdiózunk.
Hazaérve bezárkóztam a szobámba és senkit sem engedtem be, pedig a srácok folyamatosan az ajtómon dörömböltek. EGYEDÜL akartam lenni.

~Victoria Jones~
Miután elment erőtlenül lerogytam a fal mentén és bőgtem. Akkora egy hülye vagyok! Ha kitörlöm azt a szaros mappát, akkor minden a legnagyobb rendben lenne, de nem, nekem meg kellett tartanom. Talán, sőt biztosan elvesztettem őt, örökre, mikor már éppen mindennél boldogabbak voltunk. Miatta képes lettem volna feladni az írói álmaimat, a biztos jövőmet. Csak magamat hibáztathatom, hiszen ha őszintén elmondok neki mindent, már az elején, amikor kérdezte, akkor mindez nem történik meg. Talán akkor meghallgatott volna, talán megértette volna a helyzetemet. Ez a sok talán, annyira felesleges, mint a mi lett volna ha.  Számomra nincs mi lett volna ha, hisz esélyem sem volt, ráadásul már egy szavamat sem hiszi el. Miért történik ez? És tessék, egy újabb idióta kérdés.
Elmélkedésemből a telefonom folyamatos csörgése zökkentett ki. A fiúk kerestek, de most nem voltam képes velük beszélni. Most EGYEDÜL akartam lenni, és emészteni magam minden egyes bűnöm miatt. Ez az, amit érdemlek.

15 megjegyzés:

  1. Drága Csillag, azaz szerecsendio!

    Mielőtt még a résszel kapcsolatos véleményemet fejteném ki valamit muszáj tudnod! Én nagyon szívesen tettem közzé a részeket, hiszen ez egyben megtiszteltetés és csekély tett azzal szemben, hogy Te mindig támogatsz engem. Főleg akkor, amikor már fel akarom adni és ez valljuk be jó párszor elő szokott fordulni. Jaj, és annyira örülök annak, hogy végre megint itt vagy és ismét bele tudjuk vetni magunkat a közös munkánkba is. :) És a rész… *.* Atya, Szent Isten! Megint csak nem találok szavakat, hiszen ez egyszerűen egy csoda. Az eleje vicces volt és én komolyan azt hittem, hogy az egész epizód ilyen hangnemű lesz, de a vége hideg zuhanyként ért. Harry és Niall elképesztő, nem véletlen, hogy ők a kedvenceim! :) És szappanopera, erről eszembe jutott a nagymamám, aki ilyeneket szokott nézni. Bár megvallom, van, ami nekem is tetszik xD De nem ér nevetni, mert tényleg van jó sorozat, ami mexikói! :P Imádtam a medencés jelenetet és szinte magam előtt láttam az egészet. Szegény Zayn –i :( Megkönnyeztem szegényke kis összetört szívét. Szívszorító volt olvasni, ahogyan mind a ketten szenvednek. És nagyon remélem, hogy minél előbb megoldják és lebonyolítják a kibékülés tettét, bár tudom, hogy ez nem fog ilyen egyszerűen menni. De olyan rossz egy így! :( Bár pont én mondom ezt, aki egy blogban komplett szomorúsággal vezeti végig a dolgokat, de sebaj :P Kis, Csillagom remélem a meglepimnek is tényleg nagyon örülsz, és már alig várom a szombatot, hiszen van bőven beszélgetni valónk, amit nem facebookon kell végigfolytatnunk.
    Észrevettem, hogy egy édes, drága olvasod, aki a mi blogunkat is figyelemmel kíséri szóvá tette, hogy ilyen bőbeszédű vagyok. Nagyon is igaza van, hiszen tényleg komplett novellákat szoktam írni, de szeretem a legapróbb részleteket is véleményezni és bocsáss meg, ha most is túl hosszú voltam. Viszont, mikor feltöltöttem helyetted a részeket, nagy nehezen sikerült visszafognom magamat, mert nem akartam a te drága olvasóidat is untatni, elég, ha az én blogjaim tartalmaznak regényt.
    Jaj, most már tényleg abba hagyom, mert ez egy kész prológus xD De az összegzés nem maradhat el; ez a fejezet fantasztikus, csodálatos, vicces és szomorkás is volt, de megint csak a szívemhez nőtt! :)
    Milliószor puszillak és szorosan ölellek <3 Nagyon szerelek é jó, hogy újra itt vagy! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Kriszti :)
      Esküszöm, amikor mondtad, hogy eddig ez a leghosszabb véleményed, féltem megnyitni az oldalt, de persze csak hülyéskedek, hiszen imádom olvasni a soraidat. Tényleg nagyon sokat írsz, de ennek csak örülni tudok, mivel élvezet olvasni, épp most kezdtem bele a 15. fejezetedbe, és majd viszonozom ezt a töménytelen mennyiségű szókavalkádot én is, egy hasonló komment formájában. Én is várom a szombatot, hiszen legszívesebben egész nap csak mesélnék és mesélnék, de hisz már találkoztunk és ismerhetsz erről az oldalamról. Egyszerűen me sem áll a lepcses szám. Nagyon szeretlek.
      Nos, a rész. Egyet mondhatok. Nem fognak azonnal kibékülni, hisz ez egy hosszadalmas folyamat lesz, és az sem biztos, hogy happy enddel fog végződni. Kiderült a titok, és szegény Torit magával sodorták az események. Már ő maga is belátta, hogy miket rontott el, és miket hogyan kellett volna csinálni. Zayn kiborult, de azért próbáltam oldani a feszültséget a nyelvbotlásával, miszerint neki kell távozni, nem Victoriának... az eleje szerintem is vicces, de hát így volt szerintem a legélethűbb, mert ha az elején elkezdem a rosszat, akkor nem lett volna hiteles.
      Millio puszi Xx köszönöm, hogy írtál és a dicsérő szavaidat is, nagyon szeretlek <3 és még ma elkezdem a kövit, mert nem bírok magammal (a közös munkára értem) <3

      Törlés
  2. Szia szerecsendio!

    Nagyon tetszett ez a rész is, már vártam, hogy kiderüljön a nagy titok, mert kíváncsi voltam, vajon hogy fog reagálni Zayn, ha megtudja.Remélem idővel képes lesz megbocsátani, mert Tori tényleg nagyon szereti őt. Nagyon aranyosak együtt! Megérdemlik, hogy boldogak legyenek együtt.
    De mi lesz a cikkel? Akkor Tori a munkáját is elveszti?
    Imádtam és már alig várom a kövit! Siess vele!
    xo xo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Veronika :)
      Köszönöm szépen, tudom, hogy már rengetegen vártátok ezt a részt, hiszen hatalmas mérföldkő. Azért remélem Zayn megfelelően reagált, és életszerű lett a rész. Idővel minden kiderül a megbocsátás terén, de a fiú elég makacs természet lesz ebből a szempontból. Szerintem is aranyosak együtt <3 Imádok róluk írni :)
      A cikkel kapcsolatos dolgok még ki fognak derülni, hisz még 11 rész van hátra a történetből. Mindent a maga idejében. Köszönök szépen mindent, hogy írtál, hogy tetszett. Ígérem sietek <3
      Millio puszi xx

      Törlés
  3. Szia! :)
    Nagyon jó lett a fejet már nagyon vártam a folytatást. Kicsit féltem mikor olvastam a fejezet címét és nem is kellet sokat várnom a nagy bummra. Sosem szerettem a negatív befejezéseket! De ez valamiért tetszett, de azért remélem, hogy hamar jóra fordul minden és újra a szerelmes fejezetek hada következik! :) Kérlek siess a következő résszel már nagyon várom! :)
    Puszi Petra

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Petra!
      Sokan nem szeretik a negatív befejezéseket, és én is ki tudok borulni egy-egy történetnél, mondjuk ha a kedvenc szereplőim összevesznek, de ez úgy érzem várható volt. Az pedig, hogy annak ellenére is tetszett, hogy nem szereted az ilyet.. nos, nagyon boldoggá tettél ezzel a megjegyzéssel, amit nagyon szépen köszönök :) Sajnos kicsit várnotok kell a szerelmes fejezetekre.. a következővel pedig igyekszem sietni <3
      Millio puszi Xx köszönöm szépen, hogy írtál :)

      Törlés
  4. Ok, szóval emlitettem, hogy mindenrészhezírok egy komit,de miután elolvastam egyszerre mind3 fejezetet amivel le voltam maradva, ugy döntöttem, egy hosszabb vélemény sort irok a fejezetekröl.
    Nos, a szeretlek c. Részben nem volt semmi gond. Tökéletesen megírtad, Tökéletes szavakat használtàl hozzá, fogalmazás az eredeti szóval nem tudok rosszat mondani róla.
    Aztán hibáztál.
    Kicsiy elszomorodtam, hogy nem hoztad a tökéletes formádat. A házibuli One Direction módra, enhe sablonosságot tartalmazott. Nem volt jobb gondolayod, mint, hogy egy buluban feküdjenek le egymással? Mondjuk, való igaz: Nincs 1D fanfic 1D buli nélkül. NA mindegy. Az a rész meglehetösen ..nem is tudom. Minden profi volt, kivéve a tartalmat.
    Ès ugyebár kérdezted azt a bizonyos jelenetet. Hmm. Nos, amennyire mondtad, hogy részletes lesz, annyira vártam sokat. Nos, szimpla szex volt, semmi több. Szerintem jobb lett volna ha az ágyban vetköztetik egymást. Na mindegu. Ez nem egy perverz blog/történet szóval nem kell leminösiteni.
    Az utolsó, azaz Bíztam benned címü részröl, el kell mondjam, nagyon ütött. De komolyan! Szerintem eddig ez az egyik legjobban meg írt fejezeted. Huhh. Profi, tökéletes, hibátlan. 100 csillag!:)

    Azért remélem, nem bántottalak meg, de tudom, hogy az igazságot szereted hallani. Viszont, ha mégis, akkor nagyon sajnálom. De ezeket tudnod kellett.:)
    Kíváncsian várom a folytatást, ès, hogy hogyan alakulnak majd a szálak. Bár a címekböl szinte mindent leszürtem, azért biztos lesznek meglepetések.;))
    Szeretlek és várlak Facebookon !!:D
    <3 <3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Cher! :)
      Először is, már egyszer leírtam neked ide a válaszom, de kikapcsolt a gépem, és azt hittem kitépem a hajam, amiért elvesztek a soraim. Másodszor, akkor kezdeném is újra...
      Egyáltalán nem emlékeztem arra, hogy minden részhez ígértél volna komit, de az is lehet, hogy tényleg mondtad, csak én túl fáradt voltam már az este. Viszont ennek az egynek nagyon örülök. Igen, örülök, hiszen egyáltalán nem bántottak meg a szavaid, sőőt. Mindig ezekből tanulok, hiszen nem szeretnék sablonos történetet írni, ami sajnos sikerült az előző fejezetnél, meg szar történetet sem. Sajnálom, hogy elrontottam, de amikor olvastam, hogy a másik kettő mennyire tetszett, akkor a szívem ismét normális ütemre váltott, így sikeresen eljutottam a véleményed végére is, anélkül, hogy leállt volna.
      Nagyon hiányoztál már nekem, és sose kérj elnézést a véleményed miatt, hisz örülök, hogy írsz, és annak is, hogy őszinte vagy velem. Nem félj, sosem sértődnék meg. Apropó, most írtam meg a leveled, amit anya fel is ad a postán még ma, majd szólj ha megjött. Este beszélünk, <3
      Millio puszi Xx nagyon szeretlek <3

      Törlés
  5. Bonjour egyetlen szerecsendiom, igen az enyééém :3
    Hanyagoltam a kommentet, elsőnek is azért mert megakartam várni míg Te teszed ki, tudom, hogy válaszoltál volna, de így jobban szeretem. ;) Na szóval a házibulis rész... AHWAHWAHWWWW. Erről beszéltem neked egyik este, a szexről! Te azt mondtad lesz én megbíztam benned és nem hiába, vót' szex. Nem illett volna bele egy pornográfikus könyvbe, de tőled tökéletes volt! ;) Ez a rész viszont.... nem tudom! Zayn kiroganása és a "lebuktál édesem" (e mondat után megkívántam eg lekváros buktát, amit még most is majszolok, oly' étvágy gerjesztő sor volt)... furcsa volt ezt mindet a rosszfiú szájából hallani, de imádtam és whaooo. Remélem kibékülnek és Tori jó oldalát mutatja majd meg, mert ha nem akkor földhöz vágom a buktám! :(
    Várom a folytatást :)
    Sokadik "nem tudok aludni" este után is szeretlek, hatalmas ölelés, Zsuu :* <333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, édes drága Zsuu :)
      Nem is tudtam, hogy a tied vagyok, de nem panaszkodom, elég jól tartasz <3 Viszont zavar, hogy nem kaptam a buktából, pedig egész megkívántam, most, hogy említetted. Nem egy pornó filmbe való, de nem tudok mit tenni.. nem megy a vad, karmolós és leláncolós jelenetek megalkotása, és amúgy sem illett volna bele. Bár... neeem, határozottan nem. Nagyon örülök, hogy írtál, pedig már elég késő van. Boldog vagyok, hogy "imádtad".. nagyon édes vagy <3 én meg téged imádlak! Ne vágd földhöz! Nem játszunk az étellel. Anyu ezt tanította nekem :(
      Mindjárt jön a folytatás :)
      Millio puszi Xx <3 és sok-sok ölelés .. szeretlek <3

      Törlés
  6. Szia drága ikrem!

    Tökéletes lett ez a rész, persze nem a hangulatára értem, mert a vége felé ajjj előre féltem, hogy derül ki ez a dolog, na de most megtörtént.. :( Nem is tudom, hogy kit sajnáljak jobban...Na mindeygy, izgalommal várom a folytatást! Mert kíváncsi vagyok hogyan hozod helyre az összekuszált szálakat!

    Ui. bocsi hogy csak most írok. :$

    Dodó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, drága ikrem <3
      Nagyon szépen köszönöm a dicsérő szavaidat annyira jól esnek, és annyira hiányoztál már nekem... Ha döntenem kéne, én sem tudnám most hirtelen, hogy kit sajnáljak jobban, hisz egy szakítás mind a két félt meg szokta viselni, a jobb estekben, ha a kapcsolat igazi érzelmeken alapult. Hát elég furán fogom összehozni a dolgokat, viszont annyira nem kell izgulni <3
      Millio puszi Xx és köszönöm, hogy írtál, mert egyáltalán nem haragszom, hogy csak most, sőt örülök, hogy egyáltalán megtetted. Nagyon szeretlek <3 :)

      Törlés
  7. Drága szerecsendió!

    Visszajöttem a táborozásból, Erdélyből és Balatonról, és miután a legnagyobb örömmel leültem a gép elé (nem csoda, hiszen másfél hónapja nem neteztem) rögtön a te blogod volt az első hely amit megnéztem. Végig olvastam az eddigi fejezeteket, amikről lemaradtam és hűha. Eszméletlenül szuperen írsz (még mindig), úgyhogy gratulálok :) Csak így tovább, tudd, hogy mi mind szeretünk és mellékesen a rajongó táborod alapítója vagyok :DDD

    Várom a kövi részeket!
    Puszi,Kriszti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Kriszti <3
      Már nagyon hiányoztál, remélem a lehető legjobban érezted magad. Nem is tudom, hogy bírtad ki annyi ideig net nélkül :O Én két hét után ki voltam teljesen ... szóval most teljes mértékben felnézek rád :O :) Az enyémet nézted meg elsőnek? *.* Nagyon édes vagy, olyan jó ezt olvasni, hogy le sem tudom neked írni. Köszönöm szépen a dicsérő szavaidat, azt hogy elolvastad a fejezeteket, és hogy itt vagy :)
      Micsoda? :O Te meg milyen táborról beszélsz?
      Holnap hozom a folytatást, amint tudom <3
      Millio puszi Xx <3 szeretlek, és köszönök mindent *.*

      Törlés
    2. :D Szerintem egyáltalán nem érdemes rám felnézni, mert hidd el, rengeteget szenvedtem. De bebizonyítottam, hogy ki lehet bírni egy hónapot is akár net nélkül, de tök hülyeség... Nem lényeg. A rajongó táborról pedig annyit, hogy egyelőre csak olyan "szóbeli" tábor, mert nincs oldal hozzá, de tudom, hogy nagyon sokan a tagjai vagyunk :D

      Sok puszi, Kriszti :)

      Törlés